1988. augusztus 20-án Paskai bíboros bejelenti: Jön a pápa! Magyarország prímását, Paskai László esztergomi érseket II. június 28-án kreálta bíborossá. Egy hónap se telt el és megnyílt a lehetőség a pápa meghívására. Élve a lehetőséggel, a nyilvánosság tájékoztatása nélkül kezdett hozzá Paskai László bíboros a pápa meghívásának előkészítéséhez. Mivel nem volt diplomáciai kapcsolat Magyarország és a Szentszék között, ezért Bécsbe utazott, hogy a pápai nunciustól, Michele Cecchini c. érsektől megtudja, mi a módja a pápa meghívásának. A püspöki kar tagjaival levélben konzultált, és megszerezte a Magyar Népköztársaság kormányától is a hivatalos meghívást, majd egyeztetett a Szent István ünnepre érkezett vatikáni diplomatákkal. Augusztus 20-án, a Szent István napi ünnepi szentmisén a Szent István Bazilika előtti téren az evangélium után II. János Pál pápának Szent István jubileumára augusztus 16-án írt levelét olvasták fel. A pápa kifejezésre juttatta, hogy gondolatban és lélekben a magyarokkal van.
A helyzet rendezése céljából 1950 áprilisában Stefan Wyszyński varsó–gneznói érsek (1948–1981; 1953-tól bíboros) aláírta a Lengyel Katolikus Egyház részéről az állammal kötött modus vivendi megállapodást, a kormányzat azonban nem tartotta be az egyezséget, amellyel szemben a főpap 1953-ban már határozottan emelte fel a szavát. Stefan Wyszyński. Forrás: WikipediaWojtyłát Sapieha bíboros szentelte diakónussá 1946. október 20-án Krakkóban, majd november 1-én, mindenszentek napján áldozópappá. 26 éves volt ekkor. Pappá szentelésén lelki mentora, a már betegeskedő Tyranowski még részt vehetett. Első miséjét a Wawel-főszékesegyházban, az uralkodók kriptájában mutatta be. Két héttel később a bíboros Rómába küldte, hogy részt vegyen az Angelicum posztgraduális képzésén. A Pápai Belga Kollégiumban lakott. Korszerű lelkipásztori módszereket is megismert itt, tapasztalatait másfél évvel később hazatérve ő is kamatoztatta pasztorális működése során. Olaszországi tartózkodása idején egy ízben felkereste San Giovanni Rotondóban a misztikus hírében álló, a Krisztus stigmáit testén viselő Pietrelcinai Piót, akinek mély átéléssel bemutatott szentmiséje örök emlékül szolgált számára, amit követően gyónt is a szentembernél.
A tetemeket megcsonkították, meggyalázták, néhányat a lábuknál fogva fára vagy lámpavasra húztak. A jelen lévő külföldi tudósítók szörnyű, megdöbbenést keltő fotókat készítettek az eseményekről, a kivégzésekről és a lincselésről. A téren kapott halálos lövést a Paris Match fotóriportere, Jean-Pierre Pedrazzini is, akinek szobra áll a parkban. A szovjetek segítségével a forradalmat vérbe fojtó új hatalom részben ezekre a képekre hivatkozva tartotta fenn évtizedeken át a gyalázatos ellenforradalom téves mítoszát. 1956Fotó: Fortepan / Nagy Gyula Téves mítosznak bizonyult a pártszékház alatt meghúzódó titkos kazamaták története is. Bár több szemtanú is állította, hogy létezik a hírhedt pincerendszer, de a kutatás, ami folyt utána, semmilyen kézzelfogható eredményre nem vezetett, nem találtak titkos föld alatti járatokat, börtönöket és kínzószobákat. Persze a mítosz azért tartja magát erősen, és számos összeesküvés-elmélet is kötődik hozzá, például az, hogy a politika sosem támogatta a kutatást, inkább akadályozta, hogy ezáltal megőrizhessék a mélyben rejlő titkokat.
Egyházatoknak szüksége van szemlélődő lelkekre, hogy – mint Mózes a hegyen – kegyelemért és irgalomért könyörögjenek önmaguknak és testvéreiknek. Kedves fiatalok, véssétek emlékezetetekbe! A Krisztus hívására kimondott "igen" önmagatok teljes megvalósításának föltétele, a társadalomba való termékeny beilleszkedésnek velejárója, s minden igazi boldogság titka itt az időben és odaát az örökkévalóságban. [9] 6. Eljött az idő, hogy elváljunk egymástól. De mielőtt elbúcsúznék tőletek, hadd mondjam el még egy gondolatomat. Hadd ajánljam figyelmetekbe Máriát, azt a fiatalasszonyt, aki a legteljesebben megvalósította önmagában Isten akaratát, s így a legkiválóbb keresztény tökéletesség példaképe lett. Bízott Istenben: "Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki! "[10] A szívében őrzött szó által megerősítve[11] legyőzte az önzést, felülkerekedett a gonoszon. A szeretet tette készségessé arra, hogy alázatosan és konkrét tettekkel szolgálja embertestvéreit. Őreá tekint ma is az Egyház, és szüntelenül hozzá esedezik, a segítő és nagylelkű szeretet példaképéhez.