A fantázia tárgya, játéka, anyaga: maga a kabaré. Amikor a fantázia s az élet találkoznak, különösen eltorzul a valóság arca. Karikatúra születik a házasságukból. Előrebocsátom: nem kulcsregényt írtam. Gondosan kerültem, hogy létező kabarét írjak meg. A kabaré hangja, humora, magánélete az, amihez a valóság illúzióját akartam adni regényemben. Szeretném elkerülni az olvasó esetleges tévedését a személyeket illetően, ezért a leghatározottabban kijelentem, hogy a regény alakjait nem a valóságból mintáztam. Ha valaki olvasás közben mégis azt hiszi, hogy egyik vagy másik regényalakban élő személyre ismer, úgy meg kell hogy mondjam, ez csak tévedés lehet, mert legfeljebb azt tartom tehetségesnek, hogy az általam kitalált regényalakra merészel hasonlítani valaki, amiért természetesen a felelősséget nem vállalhatom. "
Tömeg 0. 55 kg Kötés puha papír kötésben ragasztva Kiadás éve 1990 Kiadás helye Budapest ISBN 963 14 1747 6 2500 Ft 2000 Ft Készleten
Rejtő Jenő: Ezen egy éjszaka (Magvető Könyvkiadó, 1969) - Szerkesztő Kiadó: Magvető Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1969 Kötés típusa: Fűzött papírkötés Oldalszám: 300 oldal Sorozatcím: Albatrosz könyvek Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 11 cm ISBN: Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A kínai császár vadul szitkozódott, mert koronázási bíborpalástja hónaljban kissé bevágott. - Kemnitzer, maga dög - mondá az uralkodó -, ez nem az első eset! Nincs szíve hozzá több anyagot beleadni ezekbe a rongyokba. - Tévedés, Gál úr! - tiltakozott a szabó. - Ha egyszer ingujjban tetszett próbálni a palástot, akkor nem csoda, hogy most vág, amikor a ruha fölé veszi. Tessék a kabátot levetni, és úgy csinálni a koronázást. - Maga tanít engem koronázni? - ordította magánkívül őfelsége. - Azzal törődjön inkább, hogy ilyen kacatból nem lehet kétmilliméternyit kiengedni! - Nem áll! - hördült fel szabóiparosi önérzetébe gázoltan Kemnitzer.
Rejtő Jenő (született Reich Jenő, írói álnevei: P. Howard, Gibson Lavery) (Budapest, Erzsébetváros, 1905. március 29. – Jevdakovo, Kamenkai járás, Voronyezsi terület, Szovjetunió, 1943. január 1. ) Magyar író, kabaré- és színpadi szerző, forgatókönyvíró, a magyar szórakoztató irodalom legnépszerűbb képviselője. Látszatra ponyvaregényeket írt, azonban életművét manapság már az irodalmi körök is nagyra értékelik. Először színpadi darabokat írt, később – külföldi utazásai során szerzett élményeire támaszkodva – kalandregényeket kezdett írni. Sajátos stílusát egyéni, bizarr humor, "váratlan abszurd fordulatok, szürreális, gyakran kispolgári figurák és a társadalom fanyar humorba csomagolt kritikája" jellemezte. Legnagyobb sikereit P. Howard álnéven írott idegenlégiós regényparódiáival aratta, olvasottsága a Kádár-korban Jókai Móréval vetekedett. A pesti művészi élet ismert alakja volt, barátság fűzte a kor jelentős művészeihez, így például Karinthy Frigyeshez, Kabos Gyulához, Salamon Bélához, Latabár Kálmánhoz jtő Jenő egy pesti zsidó polgárcsalád harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot Budapesten.
Ő ezzel édeskeveset törődik. Ehhez nem jön, amarra ráakaszkodik, mint valami vizsla. A regényben különlegesen nagy szerepet játszik a szerencse. A szerencse jön. Egy fiatalembert inzultál, leghirtelenebb horogütésével. Az illető elkábul. Nem tudja, hogy inzultus érte. Azt hiszi, ez a szerencse, amint mosolyog. A szerencse akkor mosolyog, ha simogat. Ha üt, akkor dühös, mint egy öreg, morózus vadházastárs. Ilyenkor később átalakul balszerencsévé. A fiatalember, e regény hőse, sok tanulsággal, egy nagy átalakulással gazdagabban, több hatalmas csalódással szegényebben megváltozik a szerencse karmai között. Így igaz a közmondás: Mindenkit a saját szerencséje kovácsol! És most a bevezetés: A regény színhelye egy kabaréíró fantáziája. A fantázia tárgya, játéka, anyaga: maga a kabaré. Amikor a fantázia s az élet találkoznak, különösen eltorzul a valóság arca. Karikatúra születik a házasságukból. Előrebocsátom: nem kulcsregényt írtam. Gondosan kerültem, hogy létező kabarét írjak meg. A kabaré hangja, humora, magánélete az, amihez a valóság illúzióját akartam adni regényemben.
Műsorukon reneszánsz motetták és kortárs szerzők azonos szövegre írt művei hangzanak el. Kolek Ildikó, az Ars Sacra Alapítvány kuratóriumi tagja elmondta, hogy a programokhoz három erdélyi város is csatlakozott: Kolozsvár, Marosvásárhely és Nagyvárad. A legtöbb vidéki program Győrben, Pécsett, Székesfehérváron és Vácon valósul meg, de a Balaton környékén is sok eseményt szerveznek. Az Ars Sacra Fesztivál keretében évek óta megnyitják kapuikat a debreceni templomok is. A séta során felkeresendő szakrális terek: Református Kollégium Oratóriuma Kossuth utcai templom Ortodox templom Görögkatolikus templom Szent Anna-székesegyház Evangélikus templom Kistemplom Pásti utcai zsinagóga Nagytemplom (orgonakoncerttel) A helyszíneken megismerhetjük a templomok történetét, illetve a gyülekezeti lelkiségbe is bepillantást nyerhetünk. Ingyenes tárlatvezetéssel és a zenei műsorral egybekötött sétán vehetnek részt az érdeklődők. A gyülekezetek és az épületek történetéről az adott a közösségek vezetői beszélnek röviden.
- Azzal törődjön inkább, hogy ilyen kacatból nem lehet két milliméternyit kiengedni! - Nem áll! - hördült fel szabóiparosi önérzetébe gázoltan Kemnitzer. - Ha egyszer ingujjra tetszett próbálni, akkor zakóra bevág a karlyuk! Csodát én nem tudok csinálni, kérem! - De tud! Maga valami varázslattal megcsinálta azt a csodát, hogy még mindig nem rúgták ki innen, és magától kölcsönzik ezeket az ócskaságokat! Ez nagyobb csoda, mint a napéjegyenlőség! De ha a hattyúszárnyak is bevágnak hónaljban, maga szélhámos, akkor eljátszhatja az operaparódiát helyettem! Mert megmondtam előre, hogy gumit tegyen rá! Nem lehet kifogása! - Gál úr! Gál úr! A Népszövetség! - üvöltötte valaki a mélyből, és őfelsége, legsúlyosabb búcsúátkait szórva Kemnitzerre, mint egy bőszült Lear, rohant lefelé a rozzant falépcsőn, bíborpalástja szegélyét alsó karjára nyalábolva.... a birodalom, ahol Gál úr, a kínai császár megátkozta főszabóját, mint azt az olvasó az eddigiekből is sejthette, nem a Sárgatenger világrésznyi országa; az eléggé szövevényes terület Málnási igazgató műintézete, célszerűbben a Fővárosi Kabaré, tehát semmiféle köze sincs Kínához.