A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó! A dobozon feltüntetett lejárati idő (Felhasználható:) után ne szedje a gyógyszert. A lejárati idő az adott hónap utolsó napjára mmilyen gyógyszert ne dobjon a szennyvízbe vagy a háztartási hulladékba. Kérdezze meg gyógyszerészét, hogy mit tegyen a már nem használt gyógyszereivel. Ezek az intézkedések elősegítik a környezet védelmét. 6. A csomagolás tartalma és egyéb információkMit tartalmaz a D3-vitamin Béres 1600 NE tabletta? A készítmény hatóanyaga a kolekalciferol (D3-vitamin). Tablettánként 0, 040 mg kolekalciferolt tartalmaz, ami megfelel 1600 NE D3-vitaminnak. (+10% stabilitási rámérés). Egyéb összetevők:Mikrokristályos cellulóz, vízmentes kalcium-hidrogén-foszfát, povidon K30, magnézium-sztearát, vörös vas-oxid (E 172), dl-α-tokoferol, hidrogénezett szójaolaj, zselatin, szacharóz, kukoricakeményítő, szilí a D3-vitamin Béres 1600 NE külleme és mit tartalmaz a csomagolás? Halványrózsaszín színű, lapos, kerek, metszett élű, egyik oldalán bemetszéssel ellátott tabletta.
Kattints a képre a nagyításhoz és a galériához! 1-14 napalatti kiszállításLeírásÖsszetevők, allergénekInformációkTermék információkD3-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítő készítmény. A D-vitamin hozzájárul: az egészséges csontozat fenntartásához, a kalcium és a foszfor normál felszívódásához/hasznosulásához, az egészséges fogazat fenntartásához, a vér normál vércukorszintjének fenntartásához, az egészséges izomfunkció fenntartásához, az immunrendszer megfelelő működéséhez. A D-vitamin szerepet játszik a sejtosztódásban. Elkészítés és felhasználásAdagolás:Felnőtteknek naponta 1/2 - 1 tabletta. MárkaBéresCikkszám
Orvosi felügyelettel nem kockázatos, sőt adott esetben szükséges is, például ha valakinek anyagcsere- és felszívódási zavara van, de kontroll nélkül nagyon veszélyes lehet, és hangsúlyozom, ez orvosi kérdés, nem egy általános, teljes népességre vonatkozó ajánlás. Milyenek a hazai D-vitaminfogyasztási szokások? Egy korábbi kutatásból az derült ki, hogy az év legsúlyosabb D-vitaminhiányos időszakában is csak a népesség körülbelül 10 százaléka szed D-vitamint bármilyen formában. Reméljük, hogy az utóbbi néhány év munkája és prevenciós programja meg tudta emelni ezt a számot. Ha a lakosság húsz-harminc százaléka odafigyelne a D-vitamin pótlására, az már nagy eredmény lenne.
Bizonyos vitaminokról elterjedt, hogy nem lehet túlzott mennyiségben fogyasztani belőlük. A D-vitaminnál fennáll a túladagolás veszélye? Ha igen, ennek milyen tünetei lehetnek? Minden hatásos szerből lehet mérget csinálni, így ebből is. A napi 2000 egység pótlására vonatkozó ajánlás épp azért született, hogy ezt megakadályozzuk, hiszen ez a kockázatmentes felső határ. Ha ennél többet szedünk, ahhoz már orvosi felügyelet szükséges. Az enyhe túladagolás tünetei nem észrevehetőek, viszont hosszú távú következményei lehetnek: növelni a vesekő és az érelmeszesedés kockázatát. Ebből következik, hogy aki a javasoltnál többet szed, annál nem azonnal jelennek meg ezek a tünetek, hanem csak évek múltán, az akut tüneteket pedig csak egy hirtelen nagyobb mennyiség idézi elő. A napi tízezer egység tartós szedése valódi mérgezést okoz, ami a vér kalciumszintjének megemelkedésével, és ennek következményeivel jár. Milyen esetekben lehet indokolt az orvos által ellenőrzött nagyobb mennyiség szedése? Eddig a pótlásról és a megelőzésről beszéltem, de amikor egy orvosilag mért súlyos D-vitaminhiányról van szó, akkor az orvos dönthet úgy, hogy bizonyos ideig nagyobb mennyiséget ad a betegnek, majd újra ellenőrzi a vitaminszintet.