A fényképeket erre a címre lehet beküldeni és ugyanitt, vagy kommentben lehet érdeklődni, ha valami kérdés merülne fel a fotópályázattal Mindenkinek kellemes tavaszi fényképezést kívánok!
A Lánchíd budai hídfőjének jobb-oldali kőoroszlánja 1928 tavaszán Széchenyi grandiózus víziója a magyar politikai életben döntő jelentőségű volt. A "Lánchíd" létesítésének ötlete és az azt követő nemzeti lelkesedés volt az első, ahol megtört a nemesi adómentesség sok-sok évszázados tabuja. Széchenyi már 1828-ban foglalkozni kezdett a budapesti híd kérdésével. A tökéletlen hajóhíd akadályozta a dunai gőzhajózást is. Ha hajó haladt át Pest-Budánál a Dunán, akkor szükség volt a mozgatható elemek időnkénti szétnyitására, és a hajók átengedésére. Vagy a hajóknak kellett várakozniuk a híd szétnyitására - vagy pedig az átkelni szándékozóknak a hajók áthaladására. Az állandó hidat nagy jelentőségű eszköznek tekintette fő céljának a megvalósítása szempontjából, hogy a főváros kulturális és közgazdasági tekintetben is az ország valódi központjává válhasson. Széchenyi 1829-ben bemutatta nádornak az állandó híd vázlatos tervét, aki ettől fogva a híd ügyének egyik leglelkesebb támogatója lett. 1832-ben megalakította a buda-pesti hídegyesületet, aminek az égisze alatt hozzáfogott a híd megépítésének technikai és pénzügyi lebonyolításához.
A projekt egyik jelentősége, hogy az új Duna-hídnak köszönhetően Kalocsa és az M6 autópálya, valamint Kalocsa és Paks között a menetidő hozzávetőlegesen 15 percre csökken. Egy 70 kilométeres kerülőutat vált ki az új híd A csütörtöki eseményen Süli János elmondta, 2014-ben kezdtek el újra gondolkodni a Kalocsa-Paks Duna-híd építésében. "Ha jelen pillantban mi Paksról át szeretnénk jönni közúton Kalocsára, mindkét irányba 70 kilométert kell kerülni, hogy hidat találjon az ember" - tette hozzá. "Hatalmas gazdasági lehetőségeket jelent majd a térségnek a híd elkészülése. Font Sándor kiemelte, a Kalocsa és Paks közötti híd megépítésére nem csak gazdasági szempontból volt szükség, hanem azért is, mert jelentős lakossági igény volt rá. "Elmondhatjuk, hogy attól a helyszíntől, ahol most állunk a hídnak köszönhetően egy órán belül elérhető lesz a Budapest tábla" - mutatott rá a képviselő. A hídprojekthez egy látogatóközpont is létrejött Nyul Zoltán, a NIF Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta, csütörtökön felavatták a híd építéséhez kapcsolódó látogatóközpont is.
Az is elhangzott, hogy e szerkezeti bemutatást külső lámpahelyekről kellene megoldani. 9/15 9. kép A több változat után a szakmai egyeztetéseken átment elképzelés ugyanis az volt, hogy a kábelekre kívül-belül, a kapuzatoktól távolodva egyre nagyobb távolságra egymástól, LED-es lámpatesteket szerelnek (9. Ez a megoldás változó ritmusával így elütött volna a lánchídi stílustól. A LED-es lámpatestek száma filozófiát is hordozott volna, mivel 190 db-ra tervezték. Ez a két említet dátum óta eltelt időszakok (130 év és 60 év) összegzését jelentené. A másmilyen, de azért mégis füzér világítási megjelenést azonban a bírálók hasonlónak érezték a lánchídi jelleghez, és elvetették ezt a megoldást. Későbbi próbavilágításon ugyanakkor kiderült, hogy a hídról nem lehet a felső kábeleket oldalról megvilágítani. A 10. kép érzékelteti, hogy a híd korlátja felett 1 m-re elhelyezett fényvető sem tudja e feltételt teljesíteni. Arról már nem is beszélve, hogy a kábelek belső oldalainak ilyen jellegű megvilágítása szinte lehetetlen.
Így a néző szempontjából a különböző szögben elhelyezkedő tartók, másként jelennek majd meg. Legteljesebb élményt a hídon áthaladva lehet majd élvezni. A díszvilágítás fehér színű lesz. Ezen belül is kiválasztották azokat a LED-eket és fémhalogénlámpákat, melyekkel az eredeti rezeda zöld színben felújított híd, sötétedés után is a nappali színben fog ragyogni. Ez a ragyogás persze csak képletes, hiszen a visszafogottság is a díszvilágítás egyik célja. Érdekességként megemlítem, hogy az összes hidat fehér tónusú fényforrásokkal tervezik megvilágítani, ami azért kuriózum, mivel a budapesti díszvilágítások zöme melegsárga nátriumlámpás berendezés, és az ugyancsak sárga nátriumlámpás közvilágítással összhangban, a városban este a sárga szín dominál. Ebben jelenthetnek plusz vizuális élményt a sárga partok fehér színű összekapcsolá úgy gondolják, hogy a fehér színnel megvilágított Lánchíd túlvilágított és ez döntően befolyásolja a környező díszvilágítások szintjét. Hozzá kell tenni, hogy a legkisebb teljesítményű kompakt fénycsöves girland-sor egységteljesítménye megfelelő, de a lámpatestek tömege ad egy mennyiségi túlsúlyt.
Története: 1893-ban született döntés egy esztergomi Duna-híd építéséről, amelynek kivitelezésére nyilvános pályázatot hirdettek. A megbízást négy jelentkező közül az a Cathry Sziléz és fia nyerte el, aki több más nagy híd mellett a fogaskerekű építését is végezte. Végül 1894. február 23-án indultak meg a Feketeházy János által tervezett híd építési munkálatai. Ünnepélyes átadására 1895. szeptember 28-án került sor, nevét Ferenc József Budán született kislányáról, Mária Valériáról kapta. A hídfeljáróhoz csatlakozó Kis-Duna-híd 1896. február 16-ára készült el. A hídon 1918-ig kellett vámot fizetni. A híd fenntartása rengeteg feladatot jelentett, az útpálya fakocka burkolata nem bírta az igénybevételt, többször kellett javítani, a szerkezetet újramázolni. 1919 július 22-én este a párkányi oldal első hídnyílása egy véletlenül bekövetkezett robbanás miatt a vízbe zuhant. A szerkezetet 1921-ben kiemelték, de a hidat csak több évvel később állították helyre. 1927 május 1-én indulhatott meg ismét a forgalom.
A pannoniai limes-szakasz - Ripa Pannonica (Pannónia partja) - egyik fontos objektuma volt az az ókori fahíd, ami a mai Árpád hídtól valamivel északabbra állt és érintette a Margit-sziget északi csücskét. A Duna bal partján lévő hídfőnél volt Transaquincum, az Aquincummal szemben lévő és a hídfő védelmét szolgáló, ellenerőd. Antonio Bonfini, Mátyás király történetírója szerint, miután Zsigmond király 1408-ban végleg Budára költöztette udvarát, 1436-ban felvetette a Buda és Pest között létesítendő állandó híd gondolatát is, "a Duna parton, palotájával szemben nagy tornyot építtetett. Szándéka volt a Dunán keresztül óriási láncot húzni, mely a folyamot elzárta volna …". Tervét elkezdte megvalósítani és megindította a hídépítő munkálatokat először a pesti hídfőnél, majd Budán egy tornyot emeltetett, de halála megakadályozta nagyszabású tervének véghezvitelét. A híres Duna-híd Traianus császár oszlopán, amelyen két daciai hadjáratának eseményei láthatóak Állandó kőhídról álmodott Mátyás király is "Abban is töri vala fejét, hogy Trajánus császár módjára kőhidat csináltatna a Dunára" A mohácsi csatavesztést követő török hódoltság és az azt követő osztrák elnyomás miatt azonban, több mint négy évszázadot kellett várni arra, hogy a híd terve megvalósulhasson.