Túlzott megmunkálás / Felesleges Műveletek Észrevehető tünetei: nem tervezett változások "pánikszerű" gyártás, meg növekedett túlóra / munkaerő, nem összetartozó gyártási ciklusok és arányok, nagy selejttároló, elkülönített utómunka területek. Az újramunkálás tipikus esete a túlmunkálásnak. Ahogyan korábban említettük a minőségügyi problémák megoldásával az újramunkálások megszüntethetők, így ez a veszteségfajta is csökkenthető. Az olyan módszerek, mint az 5 miért (5 why), SPC és hibakizárás (pokayoke) segítségünkre lehetnek gyökérokok megtalálásában és a folyamatból történő kizárásában. Selejtek Egy újabb veszteségfajta, amelynek minőségügyi gyökerei vannak. Ha felmérjük az összes nem értékteremtő műveletet egy tipikus gyártókörnyezetben, az eredmény az esetek többségében azt mutatja, hogy 99%-ban értéket nem teremtő műveleteket hajtanak végre, sőt a legjobbak is csak 96%-os eredménnyel büszkélkedhetnek. A veszteségek megszüntetése nem cask egyszerűen a veszteségek elkerülése végett fontos, de ez a versenyképesség megörzésének fő mozgatóereje.
Ez visszavezethető arra, hogy a lánctagok csak a láncban közvetlenül mellettük lévő tagra összpontosítanak, ami azt jelenti, hogy nem sikerült megfelelően elsajátítani az ellátásilánc-koncepciót. A legnagyobb problémát az okozza, ha az egész láncot éri ez a hatás. Ekkor beszélünk ostorcsapás-effektusról. A végső fogyasztótól távolodva, vagyis az ellátási láncon visszafelé haladva tapasztalható rendelési mennyiségek ingadozását jelenti az ostorcsapás-effektus. Ez feltételezi a keresleti előrejelzések pontatlanságát, melyet készletek felhalmozásával próbálnak kivédeni a lánctagok [12]. Az 1. ábra megmutatja, hogyan alakul egy alap ellátási lánc esetében az ostorcsapás-effektus, ha a fogyasztóhoz a legközelebb álló kiskereskedő rendelési ingadozását és a fogyasztóhoz legtávolabb álló termelő rendelési ingadozását viszonyítjuk a realizált vásárlói igényekhez. 19 Rendelési tételnagyság (db) 45 40 35 30 25 20 15 Kiskereskedői igény Termelői igény Fogyasztói igény 10 5 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Rendelési időszak (periódus) 1. ábra.
Végső soron a nagy fluktuáció a gyártónál oda vezet, hogy egyes időszakokban túlórázni kell, mert nem tudják a megnövekedett igényeket kielégíteni, más időszakokban pedig le kell állni a termeléssel, mert nincs megrendelés. 4). A negyedik fő oka az ostorcsapás effektusnak az, hogy amikor a kereslet nagyobb, mint a kínálat, az eladók a megrendelőket százalékos arányban elégítik ki (Pl. minden megrendelőnek az igényét 80%-ban), erre a megrendelők 239 úgy válaszolnak, hogy ha megtudják, hogy hiány várható, többet rendelnek a szokásos mennyiségnél, hogy ha csökkentve elégíti ki a beszállító a megrendelésüket, akkor is legyen elegendő raktárkészletük. Az ostorcsapás effektus okainak ismeretében tervezhető meg az elkerülésének a módszerei. Ezek a fenti okoknak megfelelően a következők: 1). A fogyasztói adatok folyamatos figyelése - ami az interneten keresztül lehetséges - hozzásegít ahhoz, hogy reális rendeléseket adjanak fel. A fogyasztóknak való közvetlen értékesítés kiküszöböli a disztribúciós hálózatból eredő bizonytalanságot.
A fuvarozási szerződés tartalma. A csomagolás kereskedelmi és marketing szerepe, a csomagolás, egységrakomány-képzés logisztikai szerepe. Egységrakományok formái az ellátási láncban. 9. A költségek kereskedelmi értelmezése. Ráfordítás – kiadás – költség. Az áruforgalmi tevékenység során felmerülő költségek elemzésének és mérésének módszerei. A logisztikai költségek fajtái. Az optimális logisztikai teljesítmény meghatározása – a teljes költség koncepció a logisztikában. 10. Az élőmunka fontossága, szerepe és értékelése a kereskedelemben. A kereskedelmi vállalat emberi erőforrás igényének meghatározása. Az élőmunka termelékenységének és leterheltségének mérése. Az alkalmazottak ösztönzési lehetőségei, anyagi érdekeltsége – bérelemek, és a béren kívüli motivációs eszközök. 11. A kereskedelmi vállalatok nyereségképződésének folyamata. A nyereségre ható tényezők értékelése. A jövedelmezőség elemzésének módszerei a kereskedelmi vállalatoknál. A kereskedelmi vállalat mérlegének, eredmény-kimutatásának, cash-flowjának sajátosságai.
Steve Jobsnak az volt a véleménye, hogy nem a fogyasztókat kell megkérdezni, hogy milyen terméket akarnak, hanem olyan kiválóan működő, használható, jól kinéző terméket kell előállítani, amit a fogyasztók szívesen meg fognak venni és szeretni fognak (Isaacson, 2011). Jobsnak sokszor sikerült olyat létrehozni, ami később rendkívüli népszerűségnek örvendett a végfogyasztók körében, megjegyzendő, hogy a termékek bevezetése nagy költségű és professzionális reklámtevékenységgel valósult meg. Az eredendően új termékek létrehozása azonban nagyon kockázatos tevékenység, ezért is jár kiemelkedő sikerrel sokszor, de nagyszámú a kudarccal végződő esetek száma is. Az Apple termékek sikeréhez hasonló például a Wringley által piacra vitt rágógumi, amihez hasonlót sem ismertek előtte az emberek. Negatív példaként említhető az IBM által kifejlesztett web kamera sikertelen piacra juttatása. Hogyan valósul meg a verseny az ellátási láncok korában? Minden üzleti tevékenység eredménye a végfogyasztó kiszolgálása.
3. Az ostorcsapás-effektus Koordináció hiányában csökkenhet az ellátási lánc hatékonyságának és eredményességének szintje. Szélsőséges dominancia alakulhat ki, kiegyensúlyozatlan erőviszonyok jöhetnek létre, az egyéni érdekek jobban előtérbe kerülhetnek, mint a lánc közös céljai és így decentralizált működés felé sodródhat az egész ellátási lánc. Kommunikációs problémák adódhatnak, mely elsődlegesen az információáramlásra lesznek negatív hatással. Ez pedig különböző veszteségek forrása lehet, mint például az igények pontatlan ismeretéből származó nem megfelelő minőségű és mennyiségű áru rendelése, szállítása, raktározása, készletezése [1]. A racionálisan viselkedő vállalatok az információ hiánya miatt inkább egy bizonyos mennyiségű készletet halmoznak fel annak érdekében, hogy bármilyen felmerülő igényt ki tudjanak elégíteni. Ezzel viszont többletköltségek keletkeznek, melyek szintén rontják az adott vállalat, és ezáltal annak az ellátási láncnak is a hatékony működését, melynek része ez a társaság.
8. TPM A teljes körű hatékony karbantartás (TPM - Total Productive Maintenance) a karbantartási műveletek aprólékos lebontását feladatokra, felelősségi körökre, majd azok rendszeres végrehajtását jelenti. 9. TERMELÉS ELŐKÉSZÍTÉSI FOLYAMAT Amíg a kaizen és egyéb lean módszerek a gyártási folyamatokat adottnak tekintik és fejlesztési lehetőségekre koncentrálnak, a Termelés Előkészítési Folyamat (3P – Production Preparation Process)már a termék és folyamat tervezésekor igyekszik megszüntetni a lehetséges veszteségforrásokat. 10. JIDOKA A "döntésképes automatizálás" szavak írják le legmegfelelőbben a Toyota Termelési Rendszerben használt "JIDOKA" szó magyar jelentését. A Jidokát szokták még az érthetőség kedvéért "intelligens automatizálás" vagy "emberi érzékkel ellátott automatizálás" néven is említeni. 11. POKA YOKE A poka yoke vagy "hibamegelőzés" legfontosabb feladata a hibák elkerülésének biztosítása annak érdekében, hogy a hibákat kiküszöbölhessük, esetenként módosítanunk kell a folyamatainkat.