Mondtam Patakinak, hogy ne csináljunk most albumot, nem hajt minket a tatár. Nem akartam, hogy elüzletiesedjen a zenekar, hogy bekerüljünk a lemezre-turné körforgásába. Abban az időben elkészült egy rendkívül progresszív anyag. 11 dalt írtam meg – olyan számokkal, mint amilyen a Királyok és szolgák. A közönség először értetlenül állt az új műsor előtt. Pataki az üzleti oldalát nézte a dolognak, nem akart egy pillanatra sem megpihenni, és nem akarta a progresszivitást sem. Pedig én azt szerettem volna, ha kicsit pihenünk, feldolgozzuk ezt az iszonyatosan nagy sikert, és példát is mutatunk a fiatalabb zenészeknek, abban a tekintetben is, hogy a siker ellenére meg tudjuk őrizni a hitelünket. Haragudtam a Lemezgyárra, mert nem engedtek olyan a közönség által nagyon is szeretett dalokat lemezre játszani, mint az Engedjetek saját utamon. Aztán: azok a dalok kerültek lemezre, melyek tartalékban maradtak. Valójában a hármas lemezen vannak töltelék számok, normális esetben ezek nem kerültek volna az albumra.
Az együttes évente közel száz alkalommal lép fel országszerte, valamint a környező országok magyarlakta terü Edda 2013 augusztus 3-án, szombaton a székesfehérvári Fezen Fesztiválon ad koncertet.
A szívem csücske volt az a lemez, és az élet úgy hozta, hogy már nekem sincs meg. Abban az időben úgymond agyonhallgatták, kb. 40. 000 példányban adták ki, eleve nem is lehetett így sikeres. Még a mai napig kérdezik tőlem, hogy meg lehet-e szerezni valahol, szóval, jó lenne, ha ki lehetne adni. Óvtak annak idején attól a lemeztől, hogy ez túl melankolikus, és túl kemény, csináljak valami vidámabbat, mert ami ennyire keserű, az nem lehet sikeres. De nekem akkor ordítanom kellett. Játszottunk 90 koncertet, aztán megszűnt a zenekar. Almási 1984-es Edda-filmje óriási meghökkenést váltott ki az országból. Kész csoda volt Pataki fel tudott állni a film után, és újra tudta szervezi a populáris Eddát. Amikor 1988-ban megjelent a Pataki-Slamovits közös lemez- mely kiadatlan régi Edda-dalokat tartalmazott – elsimultak köztetek a konfliktusok? Nem simultak el. Ennek ellenére én ezeket a konfliktusokat letettem. Bizonyos dolgok bántanak a régi Eddával kapcsolatban, igazságtalannak érzek sok mindent.
A színpadon is úgy konferált fel egy-egy dalt, hogy írtam egy számot - miközben nem ő írta... A hármas lemez volt a válóok. Én nem ezt akartam, nem ezt az irányt. Azt gondoltam, kissé romantikusan, hogy rúgjuk szét a világot. Megtehetjük, csináljunk zúzós - progresszív anyagot a jövőnek, ne árucikket készítsünk! Vannak profi hangszereink, technikusaink, sikeresek vagyunk. Vonuljunk el néhány hónapra, szerezzünk dalokat, fogjunk össze újra, ahogy "kezdetben" is... Mit szóltál az 1985 májusában a BS-ben bemutatkozó az új Eddához? Semmit, nem is voltam ott az új zenekar BS-koncertjén. Miért lettem volna ott? A Hit Gyülekezetével van még kapcsolatod? 1998-ben véget ért a szoros kötődés. Sok jóra emlékszem azokból az időkből, sok dologban segített, hogy megértsem a körülöttem lévő világot. Abban az időben ott is történt egy botrányos bomlás. Nehezem viselem amikor az "idillikus" hovatartozás érzése megszűnik. Nem tudtam feldolgozni ami akkor ott ért, más oldalával találkoztam a közösségnek, mint amiért én kerestem.
A dorogi rockfesztiválon forgatták A pártfogolt című film egyes jeleneteit, melyben az Edda is kapott szerepet egy koncertbetét erejéig. Három nagylemezt adtak ki. A felállás stabilnak volt mondható, bár adódtak problémák (Barta Alfonz bevonulása katonának, majd disszidálása). Az első nagylemez sikere után Platina Turnét tartottak, amelyen fúvósokkal színesítették a hangzásvilágot. Ekkor turnézott velük először többek között Gömöry Zsolt is. 1983-ban a Pataky és Slamovits közötti ellentétek arra vezettek, hogy 1983. december 17-én búcsúkoncertet adtak. A szakítás oka, hogy míg Pataky a jól bevált zenét akarta játszani (a biztos megélhetést), addig Slamovits zeneileg többre vágyott. A gondokat tetézte, hogy harmadik nagylemezük anyagát a lemezgyár visszadobta, és egy szám kivételével (Fekete élmény) az egészet újra kellett írni (később ezek a számok a Pataky-Slamovits lemezen megjelentek) 1984-ben úgy döntött, hogy újraindítja az Eddát, és nála tíz évvel fiatalabb, de profi pesti zenészekkel 1985 májusában visszatért.
1983-ban a Pataky és Slamovits közötti ellentétek arra vezettek, hogy 1983. december 17-én búcsúkoncertet adtak. A szakítás oka, hogy míg Pataky a jól bevált zenét akarta játszani (a biztos megélhetést), addig Slamovits zeneileg többre vágyott. A gondokat tetézte, hogy harmadik nagylemezük anyagát a lemezgyár visszadobta, és egy szám kivételével az egészet újra kellett írni (később ezek a számok a Pataky-Slamovits lemezen megjelentek). Újrakezdés (1985-93) Pataky 1984-ben úgy döntött, hogy újraindítja az Eddát Pataky 1984-ben úgy döntött, hogy újraindítja az Eddát, és nála tíz évvel fiatalabb, de profi pesti zenészekkel 1985 májusában visszatért. Így a miskolci mítosz némileg veszített erejéből. 1988-ra sikerült stabilizálni a felállást, és zeneileg is elismertebbek lettek. Ekkor jelent meg a máig legerősebbnek tartott lemez, a Változó idők. Akkoriban több szokatlan helyszínen játszottak: Lenin Kohászati Művek Acélszerkezeti csarnoka, márianosztrai börtön. 1991-ben Alapi és Pethő Kanadába ment, helyükre Kicska László (basszusgitár) és Kun Péter (gitár) került.
Itt az ősz, újra Rock Klub! Ezúttal az Érzés zenekar érkezik hozzánk Ős-Edda dalokkal! Belépő: elővételben: 2000, - Ft a helyszínen: 2500, - Ft Támogató: Rákosmente Önkormányzata (dr. Piláth Károly képviselő) Az együttes tagjai: Bánfi Ferenc ének Nagy László dobok Seres Norbert basszus Pad Richárd billentyűk Sárközi Viktor gitár "Mikor ezeket a dalokat halljuk, megelevednek fiatalkori emlékeink, visszacsöppenünk a farmergatyás, bakancsos, bőrdzsekis 80-as évek világába, a hazai rockzene fénykorába. Eszünkbe jutnak a füstös gyárvárosok, a koncertek utáni várakozás a vasútállomáson, a kollégiumi, iskolai évek, a lemezjátszók körüli zenehallgatás, a felhőtlen kamaszkor, az első szerelmek, a haverok – kinek, mi adatott meg akkoriban. Sok közös pont van ezekben, de a rockdalok éneklése mindenkinek ugyanazt jelentette s jelenti ma is, a közösséghez tartozás élményét. Ennek a letűnt kornak a korai EDDA dalok, "bakancsos" lemezei voltak az egyik legőszintébb megjelenítői, melyeket manapság méltatlanul kevésszer hallhatunk élőben, médiában, annak ellenére hogy szinte mindenki kívülről fújja őket.
). A "Ballagás" c. film betétdalait az Edda játssza és néhány koncertfelvételen önmaguk is szerepelnek. Az nem teljesen egyértelmű, hogy az elhangzó számokat a film részére írták, vagy a már készülő albumról vették át, mindenesetre a "Kölyköd voltam" afféle himnusszá vált. A filmet a megjelenésekor folyamatosan vetítették a mozikban (legalább 30x láttam), majd egyik pillanatról a másikra nyomtalanul eltűnt. Még emlékszem a moziplakátokra, melyeken a film címét áthúzták műsor változásra hivatkozva. …és az "összeesküvés elmélet" másik fele. Az Edda jelentős tömegeket mozgatott meg. Pataky afféle vezéregyéniséggé vált, az Együttes pedig központi "maggá". Leállítani, semmibe venni nem lehetett, de lassítani, gátolni kellett. Erre a legjobb megoldásnak, a billentyűs (Barta Alfonz) sorkatonai szolgálata bizonyult. Igen, abban az időben szinte mindenkit elvittek katonának, Alfonz benne volt a hadköteles korban, ám létezett a halasztás "intézménye", létezett a könnyített szolgálat, stb., azonban nála ezt nem engedélyezték.
Gömöry Zsolt, Alapi István, Kicska László, Hetényi Zoltán és az idén 70. életévét ünneplő alapító-frontember Pataky Attila egy igazán különleges évzáró bulival készül, ami a legvérmesebb rajongóknak is tartogat majd meglepetéseket. "Az újságosoknál már megtalálod a HammerWorld magazin decemberi-januári számát, benne egy exkluzív Pataky Attila nagyinterjúval. EDDA MŰVEK – 35. – A hírvivő(12/xx – P. Management)01. A hírvivő02. Újra együtt03. Nem vagy egyedül04. Magyarnak születni05. Akármit kérhetsz06. Mondd, mi legyen! 07. 21 gramm08. Kétségből az egységbe09. Amikor a holnap10. Kitörni11. Egyik lábam a másik után12. Magyarok
Jöjjön az Az Edda Művek legszebb szerelmes dalai összeállításunk. Az EDDÁ-t – vagy, ahogy alakulásukkor hívták – GRIFF zenekart, 1974-ben Miskolcon, Halász József alakítja meg. A tagok főként a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatói közül kerülnek ki. Az első formáció tagjai: Beély Katalin – basszusgitár; Ferenczi Zoltán – gitár; Halász József – dob; Zsiga Zoltán – ének. Névváltoztatáson gondolkodnak, s miközben egyikük az EDDA (óészaki mitológiai és hősi énekek) című könyvet olvassa, tényként közli, legyen a nevünk: EDDA. A tagoknak tetszik a tömör és könnyen megjegyezhető név. A zenélést ekkor mindegyikük a tanulás melletti kikapcsolódásnak tekinti. Zsiga Zoltán helyére, hamarosan Fodor Attila kerül, majd nem sokkal később Pataky Attila érkezik. Az első fellépéseket az egyetem kollégiumában tartják, illetve a kollégiummal szemközti "Boci bárban". A műsorban népszerű feldolgozások szerepelnek. Attila unszolására a zenekar ORI (Országos Rendező Iroda) vizsgát tesz, mely akkoriban vidéki zenekarnak igen nehezen sikerült.