–) Jászai Mari-díjas magyar színésznő, énekes, érdemes művész, Tarján Zsófia énekesnő édesanyja. Új!! : Viadukt (film) és Hernádi Judit · Többet látni » Hetényi PálHetényi Pál (Budapest, 1935. július 24. – Budapest, 1994. május 14. ) Jászai Mari-díjas magyar színész. Új!! : Viadukt (film) és Hetényi Pál · Többet látni »Kenderesi TiborKenderesi Tibor (Újvidék, 1920. május 15. – Budapest, 2011. szeptember 25. ) magyar színész. Új!! : Viadukt (film) és Kenderesi Tibor · Többet látni »Koltai RóbertKoltai Róbert (Budapest, 1943. december 16. –) Jászai Mari-díjas színművész, filmrendező, érdemes művész. Új!! : Viadukt (film) és Koltai Róbert · Többet látni »Kristóf TiborKristóf Tibor (Miskolc, 1942. február 20. – Budapest, 2009. szeptember 2. ) színművész. Új!! : Viadukt (film) és Kristóf Tibor · Többet látni »Leisen AntalLeisen Antal (Budapest, 1947. június 17. –) színész; eddig több mint ötven magyar és külföldi filmben játszott. Új!! : Viadukt (film) és Leisen Antal · Többet látni »Magyar filmek listája (1945–1989)Ez a lista az 1945 és 1989 között, az államosított filmgyártás időszakában, a Magyar Filmgyártó Vállalat (MAFILM) égisze alatt készült mozifilmeket tartalmazza.
Ezt követően a biatorbágyi ügyben – kihallgatás és bírósági tárgyalás céljából – kétszer Budapestre szállították, majd a halálos ítélet meghozatala után börtönbüntetésének letöltésére visszavitték. Szabadulása után átadták a magyar hatóságoknak, de a jogerős halálos ítéletet sohasem hajtották végre; a váci fegyházban ült 1944 végéig, a szovjet csapatok érkezéséig, sorsa ettől kezdve ismeretlen... Ez az alapsztori megfelelőnek látszik egy cselekményes, izgalmas közönségfilmhez. A három koprodukciós fél munkahipotézise, gondolom, itt találkozik: nemcsak az amerikai forgalmazónak van szüksége sikerfilmre, nálunk is elkel egy lenézett, kisrealista, "amerikai típusú" mozi, amire bejön a néző. Még tartalmilag is kereshetünk a dolgon, hiszen a Matuska-ügy összefonódott a korabeli politikai viszonyokkal, ürügyként szolgált a kommunista mozgalom elleni hajsza fokozásához, a statárium kihirdetéséhez, ami végül Sallai és Fürst kivégzéséhez vezetett. Ezen a ponton azonban máris fölsejlik az első komoly akadály: az eredeti Matuska-sztori hátteréről nagyon sok minden sejthető, de rendkívül kevés dokumentálható.
Kultúra - A Viadukt című film forgatása Magyarország, Pest megye, Biatorbágy Biatorbágy, 1982. június 2. Simó Sándor (b) rendező és Michael Sarrazine (j) színész Matuska Szilveszter szerepében a Viadukt címmel készülő film biatorbágyi völgyhíd melletti forgatásán. A film az 1930 szilvesztere és 1931 szeptembere között Matuska Szilveszter által elkövetett négy vasúti merényletről készül. A film vezető operatőre Andor Tamás. MTI Fotó: Benkő Imre Simó Sándor (1934-2001) Balázs Béla-díjas (1973) rendező, érdemes művész. Michael Sarrazine (1940-) kanadai színész. Krimi- és horror-filmekben (Frankenstein) játszott. 1964-2008 között 68 főbb játékfilmben szerepelt. Készítette: Benkő Imre Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-F__BN19820602060 Fájlméret: 2 548 KB Fájlnév: ICC: Nem található Személyek: Simó Sándor, Sarrazine, Michael Bővített licensz 15 000 HUF Üzleti célú felhasználás egyes esetei Sajtó célú felhasználás Kiállítás Alap licensz (letöltés) 2 000 HUF Választható vásznak: Bővebben Bézs, Replace Premium Fehér, Replace PE 260 Választható méretek: Választható papírok: Bővebben Matt, Solvent PPG230 Fényes, Solvent PPG230 Fényes, Teccophoto PHG260, Prémium Választható méretek:
Jóllehet, ezzel a nyomozás lezárult, a statárium egészen 1932 októberéig érvényben maradt, a hajtóvadászat pedig számos kommunista életét követelte. Matuska Szilveszterről mára elsősorban az őrült magányos terrorista képe maradt fenn, pedig felsorolni is nehéz, hogy a férfi az évtizedek során hányféle vállalkozásba fogott: mint önkéntes honvéd a világháború során főhadnagyi rangig jutott, később pedig kereskedelemmel és ingatlanspekulációval próbált vagyont szerezni. Matuska aztán a világválság kirobbanásakor – a kétes ügyletei miatt indított perek és felesége betegsége miatt – tönkrement, találmányaival pedig– melyek között egy biztonságos közlekedést segítő vasúti lámpa is volt – nem tudott elég pénzt szerezni. Vélhetően elkeseredésében fogott bele a robbantássorozatba, de motivációjára sohasem derült fény, ugyanis a bírósági eljárás alatt megpróbálta magát őrültnek tettetni – úgy is maradt meg a köztudatban, mint egy magányos, háborodott terrorista. Ezzel a kifogással Matuska Ausztriában nagyobb sikert aratott, hiszen ott mindössze hat év börtönt kapott, Magyarországon azonban halálra, majd életfogytiglani fogságra ítélték.
Új!! : Viadukt (film) és Magyar filmek listája (1945–1989) · Többet látni »Marsek GabiMarsek Gabi (névváltozatok: Marsek Gabriella, Marschek Gabriella) (Budapest, 1948. július 23. –) magyar színésző. Új!! : Viadukt (film) és Marsek Gabi · Többet látni »Matuska SzilveszterMatuska Szilveszter (Csantavér, 1892. január 29. – Szabadka, 1945) tanító, katona, üzér, a biatorbágyi merénylet elkövetője. Új!! : Viadukt (film) és Matuska Szilveszter · Többet látni »Müller Péter (író)Müller Péter (Budapest, 1936. december 1. –) József Attila-díjas író, dramaturg, forgatókönyvíró, előadó. Új!! : Viadukt (film) és Müller Péter (író) · Többet látni »Mezey Lajos (színművész)Mezey Lajos (Komárom, 1918. augusztus 2. – Budapest, 2006. április 13. ) magyar színművész. Új!! : Viadukt (film) és Mezey Lajos (színművész) · Többet látni »Orient expressz410px Az Orient expressz (teljes néven Velence–Simplon–Orient expressz, rövidítve: VSOE) Nyugat-Európát Kelet-Európával összekötő vasútvonalakon közlekedő luxusvonat volt a 19–20.
Várkonyi Zoltánra elsősorban legendás színházcsinálóként és irodalmi klasszikusaink, például A kőszívű ember fiai (1965) és az Egri csillagok (1968) nagyszabású filmadaptációjának biztoskezű rendezőjeként emlékszik az utókor, és fájóan kevés szó esik a bűnügyi műfajok iránti érdeklődéséről, holott az színházi és filmes munkásságára is jelentős hatást gyakorolt. 1946-ban hazánkban elsőként állította színpadra Agatha Christie Tíz kicsi négerét a Művész Színházban, Vígszínházbeli igazgatóságának nyitópremierje pedig a Különös találkozó volt, Stuber Andrea tanulmánya szerint egy "izgalmas, fordulatos bűnügyi társalgási darab", amelyben a párizsi ellenállás egykori tagjai gyűlnek össze tizenöt évvel a második világháború után, hogy kiderítsék, melyikük volt a Gestapo besúgója. Várkonyi a filmezést színészként kezdte, első főszerepét is bűnügyi filmben kapta, egy ipari kémkedés körül bonyolódó cserkésztörténetben, Somló Endre A titokzatos idegenjében (1937), és a későbbiekben is rendszeresen szerepelt a műfajcsaládba tartozó alkotásokban, például Apáthi Imre krimijében, a Tűzben (1948), illetve olyan kémthrillerekben, mint Nádasy László mozifilmje, a Fény a redőny mögött (1966) és Mihályfi Imre tévéfilmje, a Sellő a pecsétgyűrűn (1967).
1931. szeptember 13. : éjjel 0 óra 20 perckor az éppen áthaladó bécsi gyors alatt felrobbant a biatorbágyi vasúti híd, a tragédia 22 ember életét követelte. Gyászos dátum a magyar történelemben 1931. : éjjel 0 óra 20 perckor az éppen áthaladó bécsi gyors alatt felrobbant a biatorbágyi vasúti híd, a tragédia 22 ember életét követelte. Pontosabban felrobbantották, a merénylő egy zavart, furcsa figura, az akkor 39 éves Matuska Szilveszter volt. Egy kocsi maradt a sínen Felsorolni is nehéz, hogy a férfi az évtizedek során hányféle vállalkozásba fogott: mint önkéntes honvéd a világháború során főhadnagyi rangig jutott, később pedig kereskedelemmel és ingatlanspekulációval próbált vagyont szerezni. A világválság kirobbanásakor – a kétes ügyletei miatt indított perek és felesége betegsége miatt – tönkrement, találmányaival pedig nem tudott elég pénzt szerezni. ironikus módon egyik találmánya egy, a biztonságos közlekedést segítő lámpa volt – írja a Az 1931-ben Bécsben élő Matuska a merénylethez ekrazittal töltött pokolgépet rögzített a biatorbágyi viadukthoz, és amikor az osztrák fővárosba tartó nemzetközi gyorsvonat áthaladt a hídon, felrobbantotta a szerkezetet.