Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
A legtöbben azt mondanánk, velem ez nem történhet meg, én soha nem ártanék senkinek. Zimbardo professzor a történelemből, saját úttörő kutatásaiból vett példák hosszú során keresztül bebizonyítja, hogy a helyzeti erőviszonyok és a csoportdinamika hatására miként változhatnak addig tisztességes, feddhetetlen nők és férfiak szörnyeteggé.
Az elhivatott csapat hosszú távú célja, hogy a módszer az iskolai tananyag részévé váljon. A magyarok hajlamosak negatívan hozzáállni a dolgokhoz, azt gondolni, hogy a saját életüket sem tudják befolyásolni, nemhogy másokét jobbá tenni. Vagy azt, hogy oké, lehet, hogy másnak ez bevált, de nekem attól még nem fog. A Hősök Tere Kezdeményezés eddigi sikereiből viszont az látszik, hogy nem lehetetlen küldetés változtatni a gondolkodásmódunkon. A program Magyarországon működik a legintenzívebben és más országokban is a magyarokat szoktam modellként emlegetni. Amikor három éve először tartottam itt előadást a projektről, olyan reakciókkal találkoztam, hogy ez itt nem fog menni, hiszen a magyarok nagyon pesszimisták és cinikusak. Akárhányszor felvetsz nekik egy ötletet, azt a választ kapod, hogy hm, kétlem, hogy így lenne vagy hogy hülyeség, nem hiszek benne! Erre azt feleltem, oké, de ez is csak egy sztereotípia, én pedig optimista vagyok és mégiscsak adnék egy esélyt ennek a kezdeményezésnek.
A magasabb rendű erkölcs kimondja, hogy ha valaki ártó céljai következtében egy személyben, csoportban vagy élőlényben testi vagy lelki fájdalmat okoz, kárt tesz, nem az adott helyzet hibáztatható, ugyanakkor érdemes körültekintően, sztereotipikus gondolkodás helyett kritikai gondolkodással vizsgálni ezeket az eseményeket. Figyelembe venni, hogy az ember mindig része egy szociális környezetnek: iskolának, családnak, bandának, ahogy a jogi, kulturális, gazdasági rendszernek is. Mélységesen lesújtott, ami az iraki börtönben történt; az arrogancia efféle megnyilvánulása és a kiszolgáltatott foglyok cinikus megalázása, amiről digitális felvételek sokasága készült, és az egyik bántalmazó, egy alig huszonegy éves katonanő megnyilatkozása, miszerint: "szórakozásból tettük". Mégsem lepődtem meg, hiszen három évtizeddel korábban, a börtönkísérletünk során hasonlóan rettenetes jelenetek kibontakozásának voltam szemtanúja. Miután az Abu Ghraib-i eset tisztázása érdekében az egyik elkövető ügyvédje felkért szakértőnek, az információk áttanulmányozása során arra a következtetésre jutottam, hogy az őr egyértelműen bűnös és erkölcstelen dolgot művelt, ezért jár neki a büntetés, amit azonban csökkenteni kell, mert soha nem tett volna ilyen szörnyűségeket, ha nem kerül ilyen helyzetbe.
Saját viselkedésünk magyarázatában szívesebben hangsúlyozzuk a helyzeti tényezők szerepét. Az első megközelítés a diszpozíciós, a második pedig a szituációs tényezőket véli hangsúlyosabbnak az emberi viselkedés alakulásában. Ezek mellett fontos számításba venni a magasabb szintű rendszereket is. A különböző intézmények, hatalmi rendszerek működési mechanizmusai, keretei, ideológiái mindkettőt meghatározhatják. Escher Körhatár IV című fametszetének részletén angyalok és ördögök rendeződnek harmonikus egésszé. A jó és a gonosz között húzódó határ sokszor rendkívül képlékeny. Lucifer-hatás Amikor az emberi természet árnyékos oldaláról gondolkodunk számos kérdés felmerülhet bennünk. Mennyire lehetünk biztosak abban, mit tennénk vagy mit nem egy számunkra teljesen ismeretlen helyzetben? Lehetséges, hogy Isten legfényesebb angyalához, Luciferhez hasonlóan mi is engednénk a csábításnak, és úgy viselkednénk másokkal, ahogy el sem tudjuk képzelni? Mi lenne akkor, ha végig azt hinnénk, hogy nekünk van igazunk, hogy jogosan teszünk mindent?