Ez az augusztus 20-i államalapítás olyan, mint az egyszerű ember esete, akire mindenki ujjal mutogatott mert bicikli lopási ügybe keveredett. Csak éppen nem ő lopott biciklit, hanem az övét lopták el. Nos, az igazság az, hogy István király sem alapított semmilyen államot augusztus 20-án, hanem éppen őt avatták szentté azon a bizonyos nyári napon. Igaz, akkor már 83 éve létezett a magyar államiság, a királyság, mert mindez 1083. augusztus 20-án történt, 45 évvel István király halála után. Mikor alapították a magyar államot? A magyar államalapítás napja az a nap volt, amikor István királyunkat megkoronázták. Erre pedig a történelmi feljegyzések tanulsága szerint cember 25-én vagy 1001. január elsején került sor. (Igen, a naptárok miatt kicsit zűrös a dátum pontos meghatározása. ) Azon a napon jött létre a Magyar Királyság. A bizonytalanság illetve a kettős dátum részben az akkori naptár eltérő évkezdet-számítási módszeréből fakad. Fából vaskarikának tűnhet ugyan, pedig az akkori december 25-e lehetett az év első napja, kvázi mai értelemben január 1-e, – és akkor még a Gergely naptár módosító hatásáról még nem is beszéltünk – de ennek a részleteibe most ne mélyedjünk el.
1899-ben Darányi István akkori földművelési miniszter indítványozta a népi hagyományok újjáélesztését, hogy a társadalmi feszültséget enyhítse. Az évek során egyre több új mozzanat került be az ünnepbe, többek között a kenyér áldás. Az I. világháború után kezdték el egyre gyakrabban a kenyér ünnepének nevezni az aratás befejezését. A II. világháborút követően a kommunista rezsim háttérbe akarta szorítani az augusztus 20. -án helyet kapó Államalapításhoz tartozó vallási, és nemzeti szokásokat. Ehhez pedig kapóra jött az aratás ünnepe. Az országgyűlés úgy határozott, hogy az aratás ünnepét augusztus 20. -án fogják megtartani a kenyér ünnepe néven, amikor az új lisztből készült első kenyeret ünneplik. 1949-ben a kommunista párt a Népköztársaság ünnepének nyilvánította augusztus 20. -át, amikor az új kenyeret bemutatják. A kenyér áldás hagyománya a rendszerváltás után új életre támadt. 1991-ben az országgyűlés végül kiemelt ünneppé tette az új kenyér napját, ami a augusztus 20. -án az államalapítás napja mellett kapott helyet.
Kapcsolták már össze Szt. Istvánnal, az államalapítással, az új kenyérrel, az alkotmánnyal. Valahogy nekem egyik se jön át. Persze, bennem lehet a hiba, mivel ezzel a nappal kapcsolatban engem csak veszteség ért, így joggal lehetek morcos. Elvették ugyanis a névnapomat – habár korántsem voltam szent – és áttették karácsonyra, amikor úgyis ott volt a karácsony a maga ajándékaival, minek is kaptam volna névnapomra akárcsak egy kakasos nyalókát is? Elvették az István-napi búcsút, amikoris Cinkotán a Vidámvásár utcán felállított sátrakban minden kapható volt, ami szem-száj ingere, és a katolikus templom előtti téren ott állt a sergő, meg a céllövölde. Vegyük először Szt. Istvánt. A helyzet az, hogy augusztus 20-án Szent István életében semmi olyan fontos dolog nem esett meg, amit a történetírók feljegyeztek volna, de azért eleink ügyesen összekapcsolták – legalábbis halálát – aug. 20-al. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot.
Baldauf már sok mindent tett az asztalunkra – legutóbb a vasárnapi boltzárat – most áruházláncában a nemzetünk kenyerét – kovászos, burgonyás, kilója 253, 33 ft (ezt a 33 fillért hogy' a túróban számolták ki, számomra rejtély) – 75dkg-os súlyban teszi asztalunkra, 195 ft-ért. Sikerült nekik a receptúrát úgy kiválasztani, hogy másnapra nemzetünk kenyere már ehetetlen legyen: a burgonyától megnyúlósodik, a kovásztól megsavanyodik. Tehát mit ünneplünk valójában augusztus 20-án? A rendszerváltás óta Szent Istvánt és az ezer évvel ezelőtti keresztény államalapítást? Mint a fentiekből kiderül, ennek semmi alapja nincs. 1989 óta a Szent Jobb-körmenetet? Aki nem vallásos, mit kezdjen ezzel? 1991-ben az első szabad választáson létrejött Országgyűlés döntése a nemzeti ünnepek közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára. Már nincs Köztársaság. Új kenyér ünnepe? Frászt. Akkor, mégis, mit ünneplünk? Ja, hogy van tűzijáték, katonai díszlépés, zászlófelvonás, állami kitüntetések átadása?