Intézmény vezetője: Kis Gábor Beosztás: intézményvezető Email: Telefon: 94/312343 Mobiltelefonszám: 06/20/5038212 Fax: Alapító adatok: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Típus: állami szervezet Hatályos alapító okirata: Szombathely, 2017. 09. 07. Jogutód(ok): Jogelőd(ök): Ellátott feladat(ok): általános iskolai nevelés-oktatás (alsó tagozat), általános iskolai nevelés-oktatás (felső tagozat) Képviselő: Fodor István tankerületi igazgató +36 (94) 795-225 Sorszám Név Cím Státusz 001 Szombathelyi Zrínyi Ilona Általános Iskola 9700 Szombathely, Zrínyi Ilona utca 10. (hrsz: '6452') Aktív 002 9700 Szombathely, Rákóczi Ferenc utca 27. (hrsz: '6439') Aktív
A rendszerváltást követően az iskola akkori igazgatója Boros Andrásné az intézmény irányítást két főpillérre helyezte. Az egyik a hagyományok ápolását jelentette, amelynek szerves részét képezte a Zrínyi Ilona Általános Iskola név felvétele a Zrínyi Ilona utcai Általános Iskola elnevezés helyett. A másik fő irányvonalat a személyiségközpontú nevelés adja, amely máig meghatározza az iskolai életet. Utóbbi elvei közé tartozik, hogy egy diákot minél kevesebb pedagógus tanítson, ezáltal a diákok biztos támaszaivá váljanak tanítóik. A személyiségközpontú nevelést szolgálja a bevezetett Rogers Program is. Nagy hangsúlyt kapott továbbá a társadalom elvárásainak megfelelően az idegen nyelvi oktatás fejlesztése. A nevelő-tanító tevékenyég folyamatos átalakulása mellett több mint egy évszázad alatt egyre színesedett az iskola azon történeti hagyománya, amelynek méltó megünneplésére először 1896-ban, a polgári iskola tízéves évfordulóján került sor. Az iskola alapításának századik, majd százhuszadik évfordulója szintén jelentős eseménynek számított.
Az önképzőkör, amely a felsőkereskedelmi iskola diákjai közt már a századfordulón is működött, Zsolnay Vilmos Önképző Kör néven 1923-ban alakult meg. Tagjai elsősorban az iskolai ünnepélyek lebonyolításában vettek részt. Mindezek mellett a levente-szervezet az iskolán belül is működött. 1939-től a harmadik és negyedik osztályosoknak kötelező volt hetenként egy alkalommal a kiképzésben részt venni, amely már a háborús felkészülést szolgálta. A két világháború között részben a világgazdasági válság hatására a szegény néprétegek kerültek túlsúlyba az intézményben. A tanulók szociális helyzetének megismerésére így egyre nagyobb hangsúlyt fektettek a nevelőik, részben azon módszeres értekezletek témájaként, amelyek a korszak végén kerültek bevezetésre. A diákok szociális hátterét az igazgató is elemezte az 1939/40-es tanév értesítőjében. Ezek alapján a tanulók szüleinek 1939-ben már 65%-a háztulajdonos, amely nemes emberi tulajdonságok eredménye. De ezek többsége egyszobás lakás, így nem biztosítottak a nyugodt tanulási körülmények.
Látható, hogyan alakult évről évre az egyes évfolyamok létszá új osztályok létszáma közvetlenül nem olvasható ki az adatokból. Pl. ha egyik évben 2, a másikban 3 osztály indul az évfolyamon, akkor az látszik a grafikonokon, de nem biztos, hogy a következő évben is ez alapján fog alakulni a létszám. Kompetenciamérések eredményei Kompetenciamérések eredményei az országos eredmények átlagai alapjáafikonon skáláján a 100% mutatja az országos átlagot, a vonalak pedig az ehhez képest elért jobb vagy rosszabb eredményeket évről é iskolaválasztásnál nem javasoljuk, hogy csak ezeket az eredményeket vegyétek figyelembe, legyen ez az egyik szempont a sok közül a komplex dönté a grafikon vonalai eltűnnek a mélyben, akkor az adott évben nincs adat a kompetenciamérésben. Ha csak egy év adata van, akkor vonal helyett csak egy pont látszik. Versenyeredmények Különböző országos és körzeti versenyeken elért eredmények; társadalmi, helyi közösség számára fontos díjak. Még nem töltöttek fel adatot
1918 késő őszén hagyták el az épületet a katonák és vette birtokba újra az iskola. A világháború lezárást fél évvel követő Tanácsköztársaság idején a nevelőtestület tagjait ért nehézségek tovább folytatódtak. A politikai diszkrimináció áldozatává vált több pedagógus is, akiket elbocsátottak vagy alaptalan vádak alapján fegyelmi büntetéssel sújtottak. Az aktuális politika rendszer rövid élettartama alatt nagy változások történtek a közoktatásban, amelyhez mind tantervi szinten, mind az újra indított, első négy osztályt követő kétéves ipari jellegű képzés terén meg kellett felelni. Ezen hivatalos feladatok mellett a tanerő másfajta tevékenységet is végzett, amelyből kiemelkednek a háborút követően a rászorulók számára, illetve az új hadsereg és a Horthy-bizottság részére végzett gyűjtőakciók. 1927-ben a Horthy-korszak oktatási-nevelési szellemének megfelelően új törvény született a polgári iskolákra vonatkozóan. A rendelkezésnek megfelelően a szombathelyi polgári fiúiskola is négyosztályossá vált, amelynek legfőbb feladata lett, hogy diákjait vallásos, erkölcsi és nemzeti nevelésben részesítse, miközben előkészíti őket a gyakorlati életre vagy a középfokú szakiskolai képzésre.