Szerintem ne hagyjátok ki! :) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park szervezett geotúrákat is indít ide, hozzájuk is lehet csatlakozni, ha szeretnétek több információt kapni a Gaja völgyében előforduló növényekről, állatokról, kövekről. És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Az információk egy része a wikipedia, a, a, a oldalakról és a kihelyezett táblákról származik.
A növényzet követi ezt a mozaikosságot. A bükkösök, tölgyesek, szurdokerdők, erdőssztyeppei társulások sokfélesége természetes eredetű, de a táj mai arculatát, az erdőségek, rétek, kaszálók, szántóföldek alkotta bakonyi tájat az évezredek óta itt élő és gazdálkodó ember alakította ki. Tipp A Római fürdőt érdemes koratavasszal, hóolvadás után fölkeresni, amikor a Gaja-patak látványosan, bővizűen zuhog bele a sziklákkal körbefogott tavacskába, és a nap is átsüt még a lomb nélküli fakoronákon. Nyáron, nagy hőségben felüdítő élmény megpihenni a hűsítően csobogó vízesés mellett, az addigra árnyassá váló völgy rejtekében. Ilyenkor gyalogtúrázók és montisok remek pihenő- és táborozóhelye a környék. A közelben található Savanyú Jóska barlangja, egy 12 méter hosszú sziklaüreg. A vízesés az országos kék túra útvonalán található A Római fürdő jelzett turistaúton közelíthető meg gyalogosan vagy hegyikerékpáron, Jásd vagy Bakonynána irányából. A Gaja-völgyön az országos kék jelzés vezet végig. Jásd felől indulva elõbb érdemes megtekinteni a tési fennsík nevezetességeit, a szélmalmokat.
A Bakony egyik legtisztább vízfolyása a Gaja patak, melynek teljes hossza közel 100 km, átlagos vízmélysége 40 cm. Nagyesztergár melletti Veim-pusztán ered, és a Fehérvárcsurgói-víztározóba folyik. Innen Moha alatt a Móri-vízzel, Székesfehérvárnál a Sárvízzel és a Veszprém felől érkező Sárvízzel egyesülve a Nádor csatornába folyik, mely a Dunában ér véget. Vízhozama a csapadék mennyiségétől függ. A patak vadregényes tájakon csobog keresztül, érintve a két festői szépségű szurdokvölgyet. Régebben több malom is üzemelt a patak felett, ezeknek nyomai még felfedezhetők túráink során. A patak mentén hangulatos túraútvonalakat találunk, melyek közül a legismertebb a két szurdokvölgy. Egyik a Római fürdő vízesés környékén található, a másik Bodajk közelében, a klasszikus Gaja szurdok. A Gaja patak volt az egyik táplálója azoknak a mocsaraknak, melyek az egykori királyi székhely és koronázóváros, Székesfehérvár falait védték a támadásokkal szemben. A patak két megyén keresztül folyik, Veszprém és Fejér megyén.
Az ország egyik legszebb természeti csodájáért nem kell messze mennünk. A Bakony talán legromantikusabb helye a Bakonynána közelében található Római fürdő. A Gaja-patak Bakonynána és Jásd közötti áttörése a Római fürdő. A lezúduló víz medencéket vájt ki magának a sziklák között, ami állítólag már a rómaiak idejében fürdőként funkcionált. Más források szerint az elnevezésnek nincs köze a rómaiakhoz, és soha nem is működött itt fürdő, a Gaja-patak sziklák közé szorult vízesését nevezik Római fürdőnek. A hely korábban szűkös táplálékot adó menedékhely volt a betyároknak, hajléktalanoknak, mára pedig a túrázók, kirándulók, kalandorok közkedvelt terepévé vált. Érdemes a kora tavaszi, hóolvadás utáni időszakban felkeresni a környéket, mert ilyenkor még átérnek a napsugarak a fák ágai között. Nyáron kellemesen hűs a környezet a völgyben, a csobogó víz közelében, így hőségben is ideális kirándulóhely. A Gaja-patak közel két kilométer hosszú, legszebb és leglátványosabb része pedig a vízesés, melyet a mai Római fürdőként ismerünk.
A túrautat kidőlt fák is keresztezik, némileg nehezítve a haladást. A fákon kék barlang jel van felfestve, ez valószínűleg a Savanyú Jóska barlanghoz vezet, de nekünk is jó lesz még egy darabon. Aztán hamarosan meglátjuk, hogy a túraút a Gaja patak túloldalán vezet tovább, hídként pedig egy kidőlt fa szolgál. Apró probléma a kidőlt fával, hogy nem ér át a túloldalra, ezért félúton le kell mászni róla, és a többi, vízbe tett vékonyabb ágon kell megtenni az utolsó métereket. Itt látszik, hogy a patak lent folyik, a túraút pedig a domb oldalában, magasan halad, illetve itt már meredeken ereszkedik a kidőlt fa - híd irányába. A patak partján vissza tudunk sétálni a szurdokba, a hatalmas sziklák közé, immár alul is. Egy keskeny, de jól járható út van a patak jobb partján. Aztán ha szeretnénk megnézni a vízesés sorozatot alulról is, akkor ismét át kell kelnünk a patakon. Természetesen menni fog száraz lábbal is, köszönhetően a vízbe fektetett vastagabb ágaknak, de azért a vízhatlan cipő nem árt.
Érdekes lehet, de csak tapasztalt barlangászok tapasztalhatják meg. A Csengő-hegyi akna egy kicsit feljebb a hegy csúcsa közelében található, és itt két bejárat is található, az egyik a fő akna, amely vasráccsal van lezárva, a másik pedig egy kicsit arrébb egy víznyelő mélyén lévő nyílás, az Ördöglyuk, amelyet a nép nevezett el ismeretlen, technikai eszközök nélkül bejárhatatlan mivolta miatt. A két barlangot a piros jelzéssel egyben futó Csengő-bongó tanösvényen kereshetjük fel. Kilátóra fel… Ha pedig már felmásztunk a Csengő-hegyre, akkor a túrát megkoronázzuk a kilátóval, ahonnan dél felé messze ellátunk a keleti Bakony lankás dombvidéke felett. Eplény, az Alsóperei arborétum, Hajmáskér, és azt azt körülvevő katonai lőtér környékére látunk rá. Kilátás a Csengő-hegyi kilátóból A Római-fürdő és egyéb Csengő-Bongó kalandok-6 A kilátó mellett is vannak padik és tűzrakóhely, így itt is pihenhetünk egy jót. Eztán már csak a visszaút következik, nyugati irányban lesétálunk a hegyről és az Olaszfalu felől érkező aszfaltos, kerékpár jelzéssel ellátott útján sétálunk vissza Bakonynánára.