A SZTE Beszerzési Igazgatóság tájékoztatója az írószer/irodaszer/irodai papíráru beszerzési rendjének változásáról 2019. augusztus 08. A SZTE Beszerzési Igazgatóság tájékoztatja az egyetemi egységeket, hogy a kiemelt termékkörök esetében kötelezett a Központosított közbeszerzésen keresztül történő megrendelésre. A KEF (Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság) tájékoztatása szerint az "Irodai papírok papíráruk, író- és irodaszerek szállítása" tárgyú keretmegállapodások ismét életbe léptek. A keretmegállapodás alapján a szerződésben található termékek közvetlen lehívással (kosárképzéssel) rendelhetők meg a Beszerzési Irodán keresztül, azonban az Igénylőknek előzetesen össze kell állítaniuk a beszerzési kosarat (a már ismert MODULO rendszerben) és a legkedvezőbb kosárértéket biztosító eladónak adható le a megrendelés. További tájékoztató anyagok elérhetők a következő linken: A SZTE Beszerzési Igazgatóság tájékoztatója az irodai papírok, papíráruk, író- és irodaszerek beszerzésével kapcsolatos változásokról 2019. április 26.
Ilyen esetben azonban számolnia kell a munkavállalónak azzal, hogy az átváltás eredményeként esetlegesen felmerülő veszteséget magának kell viselnie, továbbá a bank által jóváírt összeg – a mindenkori vételi árfolyam változása miatt – folyamatosan változni fog" - egészíti ki dr. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje. A jogászok hangsúlyozzák, hogy abban az esetben, ha a felek a kifejezett jogszabályi tiltás ellenére euróalapú munkabérben egyeznek meg, a megállapodás jogszabályba ütközik és részlegesen érvénytelen lesz. Ez azonban nem vezet a teljes szerződés érvénytelenségéhez, így a munkaviszony továbbra is fennmarad, de az érvénytelenség okát meg kell szüntetni. Azaz az euróban megállapított és kifizetett bér helyett a munkabért a továbbiakban forintban szükséges megállapítani és kifizetni. A forintban történő bérmeghatározás a munkaviszony-alapú foglalkoztatásúakat érinti A forintban történő bérmeghatározás, illetve kifizetés kizárólag munkaviszony-alapú foglalkoztatásra irányadó.
Ugyanis az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően a Munkáltató nem tehetne, legfeljebb csak nyomós indokkal különbséget a bankszámlával rendelkező és a bankszámlával nem, de alternatív fizetési számlával rendelkező munkavállalók között. Nehéz feladat lenne a munkáltatónak megindokolnia azt, hogy alappal tesz különbséget a fizetési számlára és az alternatív fizetési számlára utalást kérő munkavállalók között. Fontos megemlíteni, hogy amennyiben a Munkavállaló alternatív fizetési számlára kéri a munkabérének kifizetését, akkor az ezzel járó kezelési, utalási költségeket a Munkáltató nem köteles viselni, azt átháríthatja a Munkavállalóra. AzMt. § (3) bekezdés szerint ugyanis "a munkabér kifizetése – ide nem értve a nem magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő átutalást – a munkavállaló részére költséget nem okozhat. " A gyakran igénybe vett alternatív fizetési szolgáltatók (például a Revolut, illetve a Transferwise) magyarországi székhellyel, illetve fiókteleppel nem rendelkeznek, így az utalás költségeit – a hivatkozott Mt.
szabálynak megfelelően – a Munkavállalónak kell megfizetnie. A fentiek alapján látható, hogy amennyiben a Munkavállaló munkabérének kifizetését alternatív fizetési számlára kéri utalni, e kérésében, döntési szabadáságban a Munkáltató őt nem korlátozhatja. Kérdésként merülhet fel, hogy érdemes-e ezt, kiváltképp a munkavállaló költségviselési kötelezettségét megjeleníteni a munkaviszonnyal összefüggő nyilatkozatokban, így például a Munkáltatónál alkalmazott belső szabályzatban, esetleg a munkaszerződésben. Az előbbi kérdésre válaszolva a következőket fontos kiemelni: egyrészt az Mt. § (3) szakasza világosan tartalmazza azon rendelkezést, miszerint a nem magyarországi fizetési szolgáltató igénybevétele esetén az utalás költségei a munkavállalót terhelik. Másrészt a munkaszerződésekben szinte kivétel nélkül megjelenik az a szabály, hogy a szerződésben nem rendezett kérdésekben az Mt. szabályai az irányadók. A fenti rendelkezésekből egyértelműen következik az, hogy a munkavállaló viseli a külföldi székhelyű szolgáltató utalási költségeit.
26-án lejár. 2015. július 09. A SZTE Vagyongazdálkodási Iroda Dokumentumtárában a "Felesleges vagyontárgyak hasznosítási jegyzéke", valamint a "Selejtezési jegyzőkönyv" elnevezésű nyomtatványok megváltoztak. 2015. július 02. 2015. június 09. Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Kormányhivatal bővítése és felújítása miatt a Pályázatkezelői Iroda elköltözik a Rákóczi téri épületből. 2015. május 28. A SZTE Szolgáltatás Szervezési Iroda tájékoztatja az egyetemi egységeket, hogy az Iroda honlapján a "Dokumentumtár"-on belül a "Nyomtatványok" menüpont alatt elérhető és letölthető "Igénylőlap beszerzési és közbeszerzési eljárásokhoz 2015" elnevezésű nyomtatvány módosult. 2015. május 18. A SZTE Logisztikai Beszerzési Iroda tájékoztatja az egyetemi egységeket, hogy honlapjának "Dokumentumtárában" a "Nyomtatványok" menü alatt elérhető és letölthető "Új Igénylőlap beszerzési és közbeszerzési eljárások indításához 2015"elnevezésű nyomtatvány módosult.
Ez azonban a munkajogi szabályok alapján nem egészen így van. A Munka Törvénykönyve alapján a munkabérből való levonás akkor lehetséges, ha jogszabály így rendelkezik, végrehajtható határozat alapján kerül rá sor, a munkavállaló ahhoz hozzájárult, vagya levonás alapja a munkáltató által korábban fizetett előleg vagy a törvény által megengedett más igény, jellemzően előre megfizetett munkabér utólagos korrekciója. A levonásnál mindig figyelni kell arra is, hogy fő szabályként a fizetés egy része úgynevezett levonásmentes munkabérrésznek minősül. Erre tekintettel a munkáltatónak nincs lehetősége a teljes fizetés "visszatartására" még akkor sem, ha ehhez a munkavállaló írásban hozzájárulna. Felmondás, ha késik vagy kevesebb a munkabér? Több bírósági esetben is felmerült a kérdés, hogy jogszerű-e a munkavállaló azonnali hatályú felmondása, ha a munkáltató nem fizette ki a munkabért? A Munka Törvénykönyve alapján:"A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik féla) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagyb) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
(5) A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával (osztószám). 152. § (1) A távolléti díj kiszámításakor, ha az irányadó időszakban munkabér-kifizetés nem történt, az alapbért kell figyelembe venni. (2) Hat hónapnál rövidebb munkaviszony esetén, a távolléti díj számításakor irányadó időszakként a naptári hónapokat vagy hónapot kell figyelembe venni. Teljes naptári hónap hiányában az alapbért vagy a havi átalányt kell figyelembe venni. A távolléti díj a következő esetben jár: 1.
Így például a bérjegyzéknek az alábbiakat kell tartalmaznia: bruttó, nettó bért járulékok, adók levonását, igénybe vett kedvezményeket (pl. : első házasok kedvezménye) munkanapok számát, szabadságokat, biztosításszüneteltetést egyéb kifizetéseket (pl. : béren kívüli juttatásokat, pótlékot, túlórát stb. ) nettó bérből való levonást (pl. : gyerektartás) A munkabér kifizetése a munkavállaló részére költséget nem okozhat, azaz nem vonható le a bérből pl. az utalás költsége. A jogalap nélkül kifizetett bért 60 napig lehet visszakövetelni. Használják partnerünk, a HyperCortex nettó bérkalkulátorát! A kalkulátor ITT érhető el. A cikket a HyperCortex Zrt, az Írisz Office csoport TB szakértő tagja írta. Ezek is érdekelhetik A családi adókedvezmény a (kedvezményezett) eltartottak számától függő, az összevont adóalapot csökkentő összeg. A kedvezmény érvényesíthető: a családi pótlékra jogosult gyermekek után; az igénybe [... ] Társasági adóalanyok esetében a Kárenyhítési Alap javára önkéntesen adott támogatás a vállalkozásnál elismert költségnek minősül.
Ezt is érdemes figyelembe venni akkor, amikor az alternatív számlák költségeit elemezzük-hívja fel a figyelmet a Niveus Consulting Group szakértője. Cafeteria-kártyákAz elmúlt években szinte teljesen megszűnt a cafeteria-juttatások adókedvezménye, de továbbra is sok cég használja. Egyedül a SZÉP Kártya, ami változatlanul kedvezményesen adózik, illetve néhány nagyon célzott juttatás. A SZÉP Kártyára utalható összegeknek viszont felső korlátja van. Ezzel szemben több piaci szereplő is ajánlja az elektronikus utalványkártyát. Látni kell azonban, hogy ezek az utalványok már a bérrel azonos módon adóznak. Adminisztratív könnyítést jelenthetnek tehát, és felső korlát nélkül adhatók, de nem biztos, hogy a munkavállalók örülnek, ha bankszámla helyett ilyen utalványban kapják a pénzük egy részét- tette hozzá Fischer Ádám. Előnye viszont, hogy sokkal rugalmasabb, a cafeteria ugyanis nem munkabér. Ez azért fontos, mert a munkabér módosításához a munkavállaló hozzájárulása is szükséges. Ezzel szemben a cafeteriára vonatkozó belső szabályzatokat akár egyoldalúan is módosíthatja a munkáltató, például egy évközi emelés érdekében, miközben a cafeteria-kártyákra juttatott pénz lényegében korlátlanul felhasználható.