Eddig van lehetőség az adóbevallási tervezet javítására, kiegészítésére, elfogadására vagy az önállóan elkészített 21SZJA bevallás benyújtására, valamint az adó megfizetésére és az 1+1 százalékos rendelkezőnyilatkozat leadására.
A korábbinál kedvezőbb módon kell majd adózniuk az agráriumban tevékenykedő kisvállalkozásoknak. Az új jogszabály életszerű változásokat is dvező adózási feltételeket, csökkenő adminisztrációs terheket és a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet biztosít az őstermelők számára az Országgyűlés által kedden elfogadott családi gazdaságokról szóló jogszabály - közölte kedden a parlamenti szavazást követően Nagy István agrárminiszter. Érdemes leszögezni, hogy az agráriumban dolgozó kisvállalkozások helyzete sokszor meglehetősen kiszolgáltatott, így a kormányzati segítség ebből a szempontból indokolható. Ráadásul a kamara által kezdeményezett változások egy része létező rossz gyakorlatot próbál módosítani. Az ugyanakkor szembetűnő, hogy a termelők kapcsán sokkal rugalmasabbnak tűnik a kormányzat, mint például a szolgáltató szektor képviselői esetén, ahol a kisvállalkozók számára kitalált adózási formát, a katát szigorítani fogják. Igaz, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a most elfogadott változásokért az Agrárkamara hosszú idő óta lobbizik, az egyeztetések több évre nyúlnak vissza.
(3) A munkáltató a korábban munkanélküli személy esetében akkor járhat el a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint, ha a korábban munkanélküli személy alkalmazása óta, illetõleg azt megelõzõ hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más alkalmazott munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli személy az alkalmazását megelõzõ hat hónapon belül vele nem állt munkaviszonyban. " 13. 22. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: "22. (1) A tételes költségelszámolást alkalmazó mezõgazdasági õstermelõ az adóköteles jövedelmének megállapításakor az e tevékenységével kapcsolatban felmerült költséget az adóévben az e tevékenységébõl származó - a 21. rendelkezéseinek figyelembevételével csökkentett - bevétele összegéig számolhatja el, az ezt meghaladó költséget (a továbbiakban: elhatárolt veszteség) elhatárolhatja. Az elhatárolt veszteséget a bevallásában - figyelemmel a (2)-(5) bekezdés rendelkezéseire is - a következõ öt adóév e tevékenységébõl származó bevételével szemben döntése szerinti megosztásban számolhatja el.
33. a következõ 49/C. -sal és alcímmel egészül ki: "A vállalkozói osztalékalap 49/C. (1) A vállalkozói osztalékalapot az adózás utáni vállalkozói jövedelembõl a (2)-(4) bekezdés rendelkezése szerint - figyelemmel az átmeneti rendelkezésekre is - kell megállapítani. Az adózás utáni vállalkozói jövedelem egyenlõ a vállalkozói adóalapnak a kedvezményekkel csökkentett vállalkozói személyi jövedelemadó levonása után fennmaradó összegével, vállalkozói adóalap hiányában nullával.