A merkantilizmus 3 alapja: 1. a nemesfém és a pénz védelme (az országban tartása) 2. a mezőgazdasági és az ipari termelés védelme (pl. védővámok) 3. aktív külkereskedelmi mérleg (több export, mint import) - A merkantilizmus franciaországi változatát colbertizmusnak nevezzük (elsődlegesen kereskedelemmel, iparral foglalkozott, mezőgazdasággal nem). Eszközei: 1. az exporthoz támogatást nyújtottak, az importot vámokkal korlátozták 2. nemesfém és pénzkiviteli tilalmat rendeltek el 3. fejlesztették a kereskedelmi flottát, belvízi csatornákat építettek 4. az iparban királyi manufaktúrákat alapítottak 5. külföldi iparosokat telepítettek be 6. szabványosítottak. Következmény: hatalmas bevételek →nagyarányú építkezések, fényűző udvartartás, költséges háborúk. d) Louvois márki irányításával nemzeti hadsereget hoztak létre, kb. 150-200 ezer fő részvételével. Kötelező az egyenruha, a puskákra szuronyt szereltek, mérnökök fejlesztették a haditechnikát. Háborúk e hadsereggel: Madagaszkár elfoglalása (1672), Louisiana francia gyarmat Észak-Amerikában (1699) d) A főkegyúri jog megszerzése révén (1516, I. Ferenc) kiformálódott a pápától független, királytól függő gallikán egyház.
A vlasztsokon gyztes prt vezetjt a kirly nevezte ki miniszterelnknek, de a parlament beleegyezsvel. A miniszterek egy-egy rszterletet irnytottak, de a kormny tetteirt kzsen vllaltk a felelssget a parlament eltt. Kt tvhit ltezik. A parlamentarizmust az anarchival azonostjk: a XVIII. szzadban is mg sokan gy gondoltk, hogy ahol a kirlyi hatalom gyenge, ott anarchia uralkodik (pl. Lengyelorszg). Anglia erre azonban rcfolt a szabadsg s a rend egyttesen ltezett, a kulcsfontossg pnzgyeket is eredmnyesen irnytottk. A parlamentarizmust a demokrcival azonostjk: a parlamenti kormnyzs mgnem egyenl a demokrcival, hiszen a vlasztsok vagyoni cenzushoz voltak ktve(jmd birtokosok, jmd birtokosokat kldtek a parlamentbe), a vlasztkrzeteka npessghez viszonytva arnytalanul voltak kialaktva, s a vlasztsokonrendszeresen elfordultak 1640-ben kezddtt angol polgri forradalmat 1642-1648-ig a polgrhboridszaka Cromwell vezetsvel legyztk a kirlyt -> Anglia kztrsasg lett->Cromwell halla azonban vget vetett a kztrsasgnak.
"dicsőséges forradalom". 1688-89. III. Vilmos 1689. Jognyilatkozat (Bill of Rights) - alkotmányos monarchia megszületése - elődje az Amerikai függetlenségi Nyilatkozatnak – 1776 és a fr. EPJNY-nak - királyság marad, de a legfontosabb törvényhozó és ellenőrző hatalmat a parlamentnek felelős kormány gyakorolta. "király uralkodik, de nem kormányoz" a törvényeket a választott parlament hozta, a hadi és pénzügyekben a parlament dönt - a király nem szedhet adót, nem tarthat hadsereget, - a király joga a választáskor a többségi párt tagjaiból a miniszterek kinevezése, - de a kormány a parlamentnek tartozik felelősséggel. - Kiépülnek a királytól és a parlamenttől független bíróságok. - mentelmi jog – a képviselők felszólalásaikért nem vonhatók felelősségre - 1693-96. kialakul a miniszteri felelősség elve. - kialakult a független bíróság = csak a parlament hozzájárulásával mozdíthatók el polgári szabadságjogok - magas cenzusos választójog - gyülekezési- sajtó-, szólásszabadság, - új büntetőtörvénykönyv – csak letartóztatási parancs alapján, 2o napon belül bíróság elé kell állítani - 1695-től megszünt a cenzúra – a sajtóvétségeket utólag büntették - vallásszabadság – katolikusok nem vállalhattak tisztségeket (írek! )
Az uralkodó kénytelen volt újra összehívni a parlamentet, mivel a bárók 1640. szeptember 24-én vészgyűlést tartottak, amelyen jegyzőkönyvileg rögzítették, hogy a skótok ellenében csak akkor működnek együtt Károllyal, ha a parlament működik. 1640. november 3-án sor került erre, és a testület 1640–53 között együtt is marad. Ezt hosszú parlamentnek nevezi a történetírás. A skótokkal végül csak a tárgyalóasztal mellett találkoztak, ezt nevezik második püspökháborúnak, amelyet Károly ismét puskalövés nélkül vesztett el. A parlament nem követelt új hatásköröket magának, hanem az angol parlamentarizmus szokásos jogköreit próbálta gyakorolni: adómegszavazás, törvényalkotás, rendszeres ülésezés, sérelmek orvoslása. Továbbá a parlament a királyi önkény visszaszorítására 1641-ben elfogadta a Triennial Act nevű törvényt, amely kimondta, hogy feloszlatása után három éven belül ismét össze kell hívni a parlamentet. [3] Reformjaikat a fennálló hatalmi rendszerben akarták véghezvinni, nem esett szó trónfosztásról vagy a társadalmi rend megváltoztatásáról.
Cél: ne alakulhasson ki ismét olyan helyzet, hogy a parlament évtizedekig nem ülésezik. 3.