[51] Az állami beavatkozás a családjogi jogviszonyokba, sajátos családjogi paradoxonként jelenik meg. Egyrészről ugyanis fontos a család intim, magánszférájába való állami beavatkozás mérsékelt volta iránti igény, olyannyira, hogy ezáltal közvetlen állami kényszer sem minden esetben vehető igénybe, még a jog által szabályozott kötelezettségek (lásd hűség követelménye)[67] megsértése esetén sem. Másrészről viszont alapelvi szinten is megfogalmazott, és az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítélkezési gyakorlatában is megjelenik a gyengébb fél védelme (→családjogi alapelvek) érdekében a gyors és hatékony állami beavatkozás iránti igény. [68] 2. A családjog szócikkeinek szerkezete [52] Az előbbi, családjogról szóló általános bevezetést és az abban részletezett, a szabályozás tárgyi körének felvázolásához jórészt illeszkedő lehetséges tagolást figyelembe véve, az Internetes Jogtudományi Enciklopédia családjoggal kapcsolatos szócikkei az alább ismertetendő rendszerben épülnek fel. A szócikkek nem képezik le teljes mértékben a fenti rendszertant, aminek az az oka, hogy bizonyos esetekben racionálisabbnak tűnt egyes témák további felbontása vagy egységes keretben tartása.
Ez változott az évtizedekkel korábban jórészt saját készítésű anyagokból varrott, egyszerűbb megjelenésű viselettel szemben. A férfiak hagyományosan kék és fekete posztó öltözete, melyet magyarok és szlovákok Északnyugat-Magyarországon sok helyen ezüstgombokkal, ezüst csattal és mentelánccal ékesítettek, ekkor még sok helyen megvolt (Nyitra, Érsekújvár, Komárom, Vágfarkasd stb. ).
[50] E viszonyok ugyanis jelentősen összefüggnek az egyén belső érzelemvilágával, mely külső ellenőrzés alá aligha vonható, másrészt a kívánt hatás a "szabad egyetértés" és az "egyéni belátás" következtében érhető el, mintsem normatív szabályozás által. [51] [28] Csiky Ottó és Filó Erika is hangsúlyozza, hogy a család intimszféra jellegénél fogva a családjog nem szabályozhatja a családi viszonyok teljességét. [52] [29] Weiss Emília szintén arra hívja fel a figyelmet, hogy a családjogi szabályozás tárgyi körébe azon családi viszonyok jogi szabályozása tartozik csupán, amelyek igénylik az állami elismerést vagy az állami beavatkozást, hiszen – figyelemmel a családi viszonyok sajátosságaira – azok olyan családtagok közötti belső viszonyok, melyek esetén sem jogi szabályozásra, sem más állami beavatkozásra nincs szükség. [53] [30] Érdekességként említjük, hogy bár a szabályozás tárgyi körét érintően eltérés nem volt tapasztalható, viszont az egyes jogintézmények rendszertani megközelítése kapcsán új szemléletet tükrözött az a sajátos rendszerbeli tematikát követő, Jobbágyi Gábor és Barzó Tímea közös munkájaként megjelent egyetemi jegyzet, amelyben "A létező, együttélő család", valamint "A bomló és a felbomlott család" főbb témakörein belül kerültek tárgyalásra a családjogba tartozó egyes jogintézmények.
1. § (1) bekezdése szerint adóalapot képező jövedelem után megállapított szociális hozzájárulási adóval. 217 Ebben az esetben ez azt jelenti, hogy a 386. sor c) oszlopban az érintett munkavállaló tekintetében a csökkentett kötelezettség összegét kell feltüntetni. Ha a természetes személynek kizárólag az Szja tv. szerinti összevont adóalapba tartozó, munkaviszonyból származó jövedelmet juttatott, akkor a c) oszlopba nulla kötelezettség összeget kell szerepeltetni. Az a) oszlopban külön fel kell feltüntetni a természetes személyt terhelő szociális hozzájárulási adó összegét. 2208M-11 lap 677. sor: A fizetendő szociális hozzájárulási adó összegéből a 6, 5%-os mértékű kötelezettség alapja/összege Ha a 2208M-11-es lap 675. sorban igénybe vehető részkedvezményt tüntetett fel, akkor az ehhez kapcsolódó 6, 5%-os mértékű kötelezettség alapját és összegét ebben a sorban kell szerepeltetni. rendelet alapján könnyítéssel érintett adózóknak az a) oszlopban feltüntetett teljes összegű kötelezettség alapja után a c) oszlopban a csökkentett – vagyis nulla – kötelezettség összegét kell szerepeltetni.
[35] Megjegyezzük azonban, hogy a családjogász szakma álláspontja ettől lényegesen eltér, hiszen mind a fentebb hivatkozott Szakértői Javaslat, mind pedig a Bizottsági Javaslat[60] (amit egyébként a Kormány egy az egyben beterjesztett az Országgyűléshez) egységesen, családjogi jogintézményként kezeli az élettársi kapcsolatot. [36] A fentiek szerint elfogadott szabályozás alapján a kodifikációs folyamat eredményére reagáló kommentárok[61] pedig már egyértelműen, részletesen szólnak a teljesen újként szabályozott élettársi kapcsolat családjogi hatásairól. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a jogi szabályozás látszólagosan kirekesztő rendszere ellenére Barzó Tímea A magyar család jogi rendje (2017) című monografikus művében szintén részletesen tárgyalja a de facto és a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményeit egyaránt. Az utóbbi időben egyre több monográfia és tanulmány is foglalkozott a témával. [62] [37] A Családjog Könyv az alábbi területeket szabályozza: I. A házasság 1. A házasságkötés 2.