A csoportokból zeneszó hallatszik, mert a gyermekek szívesen gyakorolják a különböző tánclépéseket, hisz készülnek a farsang fő "attrakciójára", a bálra. A vigadalom nem múlhat el mókás játékok nélkül, de helyet kapnak a népi gyermekjátékok, körjátékok, csúfolódók is. Farsangi mulatságunk olyan fergetegesre sikerült, hogy híre ment és egy érdekes vendég is érkezett Óvodánkba, kicsik és nagyok csodálkozva tekintettük meg szomszéd kerítésen üldögélő madarat, mely valljuk be nem volt mindennapi látvány. Később megtudtuk, hogy sérült volt és azért pihent nálunk, de bízzunk benne, hogy Óvodánkból kiszűrődő vigasság hozzájárul a gyógyulásához. A farsangi időszak végén – mikor már kiélveztük a téli világ adta örömöket – egy régi népszokás felidézésével, a kiszebáb-égetéssel űztük el a hideget, és várjuk a tavasz első napsugarait. Marton Lívia mesterpedagógus Luca napi népszokások felelevenítése a Katica csoportban A december 13-a előtti napokban a Luca naphoz fűződő népszokásokról meséltünk a gyerekeknek.
A mákos mellé diós is jár! Miért is? A dió régi Krisztus jelkép. Maga a gyümölcs ugyancsak régi termékenységszimbólum, utal arra, hogy a Megváltó édesanyja méhében, illetve a sziklasírban feküdt. Külső, zöld, keserű burka a szenvedésre, a kemény csonthéj a keresztfára, a belső édes mag az isteni életre utal. További karácsonyi – adventi jelképnövény az alma. A tudás fájának gyümölcse. Emellett az ősi pogány vallásokban erotikus szerelmi jelkép volt a gránátalma. (A trójai háború kirobbanása is ennek volt köszönhető. ) Az európai kultúrkörben az alma jelenti Isten irántunk való szeretetét, "szerelmét". A kis Jézus uralkodói jelképét, de magát az újszülöttet, Isten ajándékát is. Gyakran ábrázolják Jézust az uralkodói almával a kezében vallásos szobrokon.. Mint már írtam egyszer, a karácsonyfa az ősi életfa- termőág állítás mai modern változata. Az életfán az egyes ágemeletek az egyes galaxisoknak megfeleltethetőek, és a bolygókat az ágakra akasztott almákkal jelképezték. Ma a karácsonyfára akasztott üveggömbök pótolják, illetve vették át szerepét.
Luca-búzatálat először az Alföldön láttam, a mi családunkban ugyanis nem volt szokás búzát vetni vagy csíráztatni. Anyósom viszont a karácsonyra való készülődés ugyanolyan fontos elemének tartotta a Luca búzavetés hagyományát, mint a bejglisütést vagy a mézes dió fogyasztását az ünnepi asztalnál. Külön erre az alkalomra tartogatott egy szép zöld cseréptálat, amiben a búzafű karácsonyig növekedett. Ez aztán felkerült az ünnepi asztalra, és másnap a tyúkok is kaptak belőle, hogy jobban tojjanak. És – ha hiszed, ha nem – tényleg jobban tojtak. Anyósom, akitől nagyon-nagyon sok dolgot tanultam, sajnos már nem ülhet velünk egy asztalnál Szenteste, de a tőle kapott rítusokat továbbvisszük. Luca napi kavalkád A Luca nap igencsak dúskál a különféle hiedelmekben és népszokásokban: házasság-halál-és időjóslás éppúgy szerepel benne mint termékenységvarázslat, női munkák tiltása vagy a jól ismert Luca szék készítésének hagyománya. Nagy örömmel látom, hogy egyre nagyobb reneszánsza lesz a Luca-búza vetésének is, és Luca napja előtt már sokan keresik a csíráztató tálakat és a megfelelő búzamagvakat ehhez a népszokáshoz.
- A ~ az ünnepek után paraliturgikus szentelménnyé válik, régen leginkább a jószágnak szaggatták oda. A szatymazi gazdák vízkereszt napján földjeiken, vetéseiken szórták szét. - Az Őrvidéken Borbála napján kezdik csíráztatni. Itt Barbaraweizen v. Luzienweizen; a ném. Bánfalván Christkindlfrucht, a horvát falvakban sijanje (vetés) a neve. - 2002: sokszor a jelképes tartalom ismerete nélkül (nem keresztények között) is a karácsonyi ajándékok egyike a →karácsonyfa alatt v. a karácsonyi asztalon. ** Bálint I:70.
Aki ráharap, szerencsés lesz. A néphit kétféle Lucát ismer: a jóságost és a boszorkányost. Ez utóbbi terjedt el a néphagyományban. Kevés olyan jeles nap van, amelyhez annyi szokás, hiedelem, jóslás, tiltás kapcsolódna, mind december 13-hoz, Luca napjához. Ez a nap épp úgy alkalmas volt termékenység varázslására, mint házasság-, halál- és időjóslásra, vagy bizonyos női munkák tiltására. Luca napját az egész magyar nyelvterületen gonoszjáró napnak tartották, ezért mindenütt védekeztek a boszorkányok ellen. Fokhagymával dörzsölték be az állatok fejét, az ólak ajtajára keresztet rajzoltak, hamut szórtak a kapuk elé, lefekvés előtt fokhagymás kenyeret ettek, hogy szagával elriasszák a gonosz szellemeket, és elzárták a seprűket, nehogy azon nyargalásszanak a boszorkányok. Luca napján egykor számos szokás volt divatban. Mindenekelőtt az ún Luca napján egykor számos szokás volt divatban. Mindenekelőtt az ún. Luca-búza keltetése. A falusi asszonyok lapos tálakban búzaszemeket kezdtek csíráztatni a kemence közelében, amelyek karácsony tájára kizöldültek.