Színe általában világosabb, mint a geszté. A szíjács a legtöbb esetben kevésbé tartós, a felhasználás szempontjából kevésbé értékes, mint a geszt. Geszt. A geszt a fatest anyagának belső, elhalt sejtekből álló része. Az élő fa a növekedése során, miközben kívül újabb évgyűrűket hoz létre, másokat belül fokozatosan kikapcsol az életműködésből. Ezekbe az elhalt szövetekbe tartósító anyagok - elsősorban lignin, fagumi, csersav, festékanyag, ásványi sók - épülnek be, melyektől sötétebb színű, mint a szíjács. A geszt a legtöbb esetben a fa tartósabb, felhasználás szempontjából értékesebb része. Bél. A fa testének legbelső, középponti része. Nagy üregű, vékony falú sejtekből épül fel. Átmérője néhány millimétertől 1-2 centiméterig terjedhet. JÁTÉK Játékos ismerkedés az egyes fafajokkal. Az útról leágazó erdei tipegősorok a naszályi erdők egy-egy jellemző fafajához vezetnek. Ezeken végiglépkedve megismertethetjük a gyerekekkel kívülről-belülről a cseresznyefát, a gyertyánt és a mezei juhart. HASZNOS TUDNIVALÓK A FAFAJOKRÓL Gyertyán Hazánk összes erdőterületének mintegy 5, 5%-át teszi ki.
Tojásainak száma 8-10 db. Ezek fehér alapon vörhenyesen mintázottak. A foltok színe és sűrűsége a tápláléktól és a költés számától függ. Az első tojásokat általában április első felében rakja le. A populáció egy része május végén, június elején újrakezdi a költést. Minél sikeresebb az első költés, annál kevesebb pár kezd másodikba. A tojások száma is kevesebb. A kotlás az utolsó tojások lerakása előtt 1-3 nappal kezdődik. A kotlási időszak hossza 13-14 nap. Az első fióka kikelését követő 2-3 napon belül kikel a többi is. Csak a tojó kotlik. Ha elhagyja a fészket, betakarja a tojásokat. A fiókanevelés hossza 15-22 nap. A fiókákat mindkét szülő felváltva eteti. Egy-egy fészekalj felnevelése során a szülők akár 10 000 alkalommal is hoznak eleséget a fiókáknak. A költési időszakban tápláléka hernyókból, lepkékből, rovarokból áll. Télen az olajos magvakat is elfogyasztja. A legismertebb cinegefajt nálunk sokszor csak cinegének vagy cinkének nevezik. Kora tavasszal gyakran hallhatjuk "nyitni-kék" hangját.
Fajtól függően 0, 5-8 m magasan helyezik el. Madárlesen. A tábla a Naszályon és a Gyadai-réten élő madarak két kedvelt odútípusát és lakóit ábrázolja. Miben különbözik a két odú? Nézzük meg alaposan a madárkákat, hogy felismerhessük őket itt, a madarak birodalmában. Biztosan sikerül megpillantani közülük egyiket-másikat, ha csendben járjuk végig az útvonalat! HASZNOS TUDNIVALÓK A JELLEMZŐ MADARAKRÓL Széncinege Az állomáson is látható "B" típusú mesterséges odúk egyik leggyakoribb lakója. Állandó madarunk. A cinegék közül a legnagyobb termetű faj. Itt a Naszályban is gyakran hallhatjuk jellegzetes hangját. A hím sárga alsótestének közepén végigfutó hosszanti fekete csík szélesebb, mint a tojónál. A legmegfelelőbb élőhelyei a lomberdők, különösen az idős tölgyesek. Ezek hiányában rendszeresen költ fenyvesekben, égererdőkben, gyümölcsösökben, parkokban, kiskertekben, akár lakótelepeken is. Fészkét gyökér és durva fűszál alapon mohával, főleg állati szőrrel és egyéb puha anyaggal béleli. A fészket csak a tojó építi.
Készítette: Szabó János A volt Vörös Zászló Tsz. majorját alakította át a Szőlőfürt Szövetkezet először kertészeti központtá, majd az 1990-es években pihenő parkká. A 10, 6 hektáros területen hangulatos tórendszer és gyönyörű, arborétumszerű növények találhatók. A 80 személyes nagyterem a konyhákkal kiválóan alkalmas családi rendezvények megtartására. Az egyéb szálláshely kategóriába tartozó, fürdőszobás helyiségek nyugodt pihenést biztosítanak a szállóvendégeknek. Az 1998-ban létrehozott lovas iskola kétféle szolgáltatást nyújt. Lehetőség van lovak bértartásra és lovaglásra. A lovak éjszaka és rossz időben kényelmes istállóban vannak, a nappalokat pedig karámokban legelészve töltik. A kiváló takarmányozás, ápolás és az állandó mozgáslehetőség biztosítja a jó kondíciót. SZŐLŐFÜRT SZABADIDŐ PARK LOVAS ISKOLA Lovaglásra fogadnak teljesen kezdőket és gyakorlott lovasokat is. A gyakorlást akadályokkal felszerelt lovarda és két versenypálya segíti. A közelben lévő erdei utak kiváló lehetőséget adnak a tereplovagláshoz.
Ám az erdészek a levelükről is felismerik a fákat. Az állomáson a gyerekeket megismertethetjük az itt előforduló leggyakoribb fafajok - a tölgy, a juhar és a hársfa - leveleivel egy kis játék segítségével! HASZNOS TUDNIVALÓK A LEVELEKRŐL A fáknak nem csak a kérgük, hanem leveleik is nagyon változatosak. A leveleket a formájuk alapján az alábbi tulajdonságokkal jellemezhetjük. A levéllemez alakja a) Ár alakú - keskeny és aljától a csúcsáig egyenletesen kihegyesedik. b) Tűlevél c) Szálas - sokszorosan hosszabb a szélességénél és majdnem egész hosszában egyforma széles. d) Elliptikus - nagyjából kétszer hosszabb a szélességénél, a közepén a legszélesebb és a csúcsa és válla ék alakú. e) Lándzsás - 4-5-ször hosszabb a szélességénél és a közepe alatt a legszélesebb. f) Ovális - kétszer hosszabb a szélességénél és csúcsa és válla lekerekített. g) Hosszúkás - háromszor hosszabb a szélességénél és középen a legszélesebb. h) Visszás tojásdad - fordított tojásdad alakú. i) Nyélbe keskenyedő - a lemez hosszan elkeskenyedve megy át a nyélbe.
Védelmet nyújt az időjárás viszontagságai és a ragadozók ellen. Ezt közel harminc madárfaj ismerte fel. A madarak közül egyedül egyes harkályfajok, így például a közép, a nagy és a fehérhátú fakopáncs képes arra, hogy odút véssen a fába. A harkályok által készített, később azonban elhagyott odúkat más odúlakó madárfajok, például cinegék, légykapók, verebek, kerti rozsdafarkúak, csuszkák, nyaktekercsek is használják. Az elhagyott harkályodúk a madarak mellett élő- és búvóhelyet biztosítanak rovaroknak és az odúlakó emlősök több fajának is. Az ember a madarak szolgálatában A váci erdészek és a "civil" madárvédők mesterséges odúkkal segítik a naszályi erdők odúlakó madarainak szaporodását, továbbá megtelepedését olyan élőhelyeken, ahol az ember tevékenysége egyébként korlátozza azt. Az odúk csoportos elhelyezésével létrehozott odútelepek manapság egyformán fontos szerepet töltenek be a védett természeti területek erdeiben, a gazdasági hasznosítás alatt álló erdőkben, a mezővédő erdősávokban, a parkokban, a gyümölcsösökben és a kiskertekben.
Izgalmas lombkorona-tanösvények Egyre népszerűbbek hazánkban is a lombkoronaösvények vagy tanösvények, és bár legek tekintetében ugyan nem kelhetünk versenyre a dél-amerikaiakkal, büszkék lehetünk az itthoni kínálatra. Talán mind közül a leghíresebb ösvény a hagyma alakú toronnyal díszített, 191 méter hosszú, Makói lombkoronasétány, amely márciusban nyit. A 9 méter magasan elhelyezkedő tanösvényen 10 szakasz található, amelyeken különböző információkat tudhatunk meg a fákról, madarakról, és egyéb erdei állatokról és növényekről. A lombkorona egyik érdekessége a benne található spirál alakú csúszda. Makó, lombkoronasétány - Kép: Magyar Turisztikai Ügynökség A kaszói lombkoronaösvény része annak a 4 tanösvényből álló rendszernek, ami Kaszó település környékén található. Az ösvények célja, hogy a növény- és állatvilágot minél jobban megismertesse a látogatókkal. Itt 9 méter magasan, 124 méter hosszan csodálhatjuk a fák mesés világát, és sokak örömére Kaszón kisvasút is közlekedik. A szintén márciusban nyitó gyomaendrődi lombkorona-tanösvényt Erzsébet Liget néven találjuk meg a térképen.
Esthajnalcsillagnak nevezett Vénusz a Naptól számított második bolygó. Tömege, összetétele és mérete a Földéhez hasonló, emiatt sokszor nevezik bolygónk ikertestvérének. a bolygó saját tengelye körül 243 nap alatt tesz meg egy fordulatot, ráadásul retrográd irányban, a többi bolygóhoz képest ellentétes forgással. A Vénusz legnagyobb különlegessége a légköre. A bolygót kénsavtartalmú, vastag, gyorsan mozgó felhőzet borítja, amely lehetetlenné teszi a felszín közvetlen vizuális megfigyelését. Az atmoszféra ilyenné alakulása a fékezhetetlen üvegházhatás következménye. A légkör így csapdába ejti a Nap hőjét, ezért a felszín hőmérséklete elérheti a 470 C-ot is, melegebbet, mint a négyszer több napsugárzást kapó Merkúr felszínén mérhető. A bolygón uralkodó hőmérséklet egységes, akár az egyenlítőnél, akár a sarkokon mérjük. A Merkúrhoz hasonlóan a Vénusznak sincsen holdja. 11 Környezetismeret óravázlat 4. Készítette: Szabó János Föld A Föld a Naptól számított harmadik bolygó. Keringési adatai sok tekintetben mérési etalonnak számítanak: 1 nap megegyezik a bolygó egy saját tengelye körüli fordulattal; 1 év némi korrekcióval megegyezik egy Nap körül megtett fordulattal; A Föld forgástengelye megdőlt, 23, 4 fokot zár be az ekliptika síkjával, ez a jelenség az évszakok kialakulásának okozója.
A holdak egyikén, az Europén bizonyítottan vízóceán hullámzik a felszíni globális jégtakaró alatt, amelyben a feltételezések szerint akár az élet számára is megfelelő körülmények lehetnek. A holdak mellett egy halvány (a Földről még távcsövekkel sem látható) gyűrűrendszer is kering a Jupiter körül, amelynek anyagát a holdak felszínéről távozó por táplálja. Szaturnusz A Szaturnusz a Naptól számított hatodik bolygó, a Jupiterhez hasonló óriásbolygó, a második legnagyobb a bolygók között, besorolása szerint a Jupiterrel, az Uránusszal és a Neptunusszal együtt óriásbolygó. Az egyetlen bolygó, amelynek átlagsűrűsége kisebb, mint a víz. Nevét a római Saturnus istenségről kapta, a görög Kronosz isten Zeusz főisten apja megfelelőjéről A Szaturnusz legegyedibb jellegzetessége a hatalmas, látványos gyűrűrendszere. A bolygó egyenlítői síkjában, a felszíntől számított 6630 és 120 700 kilométer között egy mindössze 20 méteres átlagvastagságú, főként vízjégből álló, apró rögök alkotta, hét fő azon belül viszont több ezer egyedi gyűrűt formázó gyűrűrendszer kering.
Ez a második legkönnyebben felmelegedő tó egész Európában (az első a Balaton), és vize harmincháromszor sósabb, mint a "magyar tenger". Van egy nagyon különleges jelenség is, ami csak itt figyelhető meg, igaz, a híres fertői ferde vízhez nagy szerencse kell, ugyanis az kizárólag különleges és szélsőségesen szeles időjárási viszonyok között jön létre. Olyankor majdnem egy méter a vízkülönbség az északi és a déli part között. Érdemes tavasszal két kerékre pattanni, és körbetekerni a tavat, látnivalókban nem lesz hiány, de ha a kényelmesebb utat választanánk, hajókázhatunk is rajta. Csodás nemzeti parkjaink Aki szeret túrázni, és érdekli a különböző tájegységek múltja, kialakulása, az ok-okozati összefüggések, annak ajánljuk a geotúrákat a Bakony–Balaton Geopark területén. A szurdokvölgyek, öreg barlangok és hűs források kedvelőinek az Öreg-Bakony térségét ajánljuk, a lenyűgöző kőzetek szerelmeseinek a Káli-medence nyújt majd izgalmas ismereteket, míg a vulkánok és hévforrások rajongói a Keszthelyi-hegység csodái közt lelhetnek újabb kedvencre.