A térbeli és mentalitásbeli távolság bezárkózáshoz vezetett mind Fertősalmáson mind Nagypaládon. A kárpátaljai református egyház sajátos története még fontosabb tényezője és oka lehet az énekek fennmaradásának. A szovjet hatalom a második világháborút követően törvényen kívül helyezte a református egyházat is, és számos módon akadályozta az egyház szervezetként való működését. A papnevelő intézet hiánya, az ebből következő paphiány, a központi irányítás gyengesége, a parasztkántorok szerepének felértékelődését vonta maga után. Gulácsy Lajos, Tivadarfalván született ref. lelkipásztor (1925) önéletrajzában az alábbiakat írja: Ugyanis Kárpátalját mintául szánták arra, hogyan kell az új társadalmat Isten nélkül felnevelni. Kárpátalján, ahol rendes körülmények között 104 lelkipásztor és hitoktató működött, 24 személyre csökkent a lelkészek száma, és ez így volt 1975-ig. Miután a Szovjetunió is aláírta a Helsinki egyezményt, engedte meg az egyházaknak, a református egyháznak is, hogy saját kebelén belül oldja meg a lelkipásztorképzést.
Országgyűlés Hivatala, Budapest, Hajdu Tibor Pollmann Ferenc 2014 A régi Magyarország utolsó háborúja Osiris, Budapest. Hanák Péter 1988 Népi levelek az első világháborúból. In: Uő: A Kert és a Műhely. Gondolat, Budapest, Jakab Zsuzsánna 1999 Demeter Domokos, a népi verselő. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, Kacsóh Pongrác 1918 A mai magyar katonanóta. In: Haraszti Emil (szerk. ): Daliás idők muzsikája. n., Budapest, 92 Hol új formába öntik a világot. Halmágyi Ferenc katonakönyve és levelei Karinthy Frigyes 1928 Történelem és gondolat. In Uő: Krisztus vagy Barabbás. Athenaeum, Budapest, Kálmány Lajos 1952 Történeti énekek és katonadalok. Közoktatásügyi Kiadóvállalat, Budapest. Keszeg Vilmos 2008a Alfabetizáció, írásszokások, populáris írásbeliség. (Néprajzi Egyetemi Jegyzetek, 3. ) KJNT BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék, Kolozsvár. 2008b A katonaság és a történelem. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, Környeiné Gaál Edit 1985 Az első világháború emlékei a népi kéziratos forrásokban és a szájhagyományban.
A további kutatások pedig azt dokumentálták, hogy a sajátos történelmi, gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyoknak köszönhetően a Székelyföldön még a 20. század első felében is keletkeztek új stílusú helyi népballadák (Konsza 1957). Konsza Samu, a Székely Mikó Kollégium tanára 1927-től kezdődően, diákjainak bevonásával széleskörű gyűjtőmozgalmat szervezett a sepsiszentgyörgyi iskola vonzáskerületéhez tartozó falvakban. Háromszéki magyar népköltészet című folklórgyűjteményük Faragó József szerkesztésében jelent meg 1957-ben. A kötet szöveganyaga azt tükrözte, hogy a klasszikus balladák jelentős része a 20. század közepére már kiszorult a vidék élő folklórjából, azonban továbbra is népszerűek maradtak Háromszéken az új stílusú és betyárballadák, valamint a különböző lokális szerencsétlenségeket, tragédiákat megverselő helyi balladák (Konsza 1957). Antal Árpád kismonográfiájában mutatta be, hogy az osztrákok által 1829 őszén Kézdipolyánban kivégzett, 24 éves Balog Józsiról hogyan alakult ki új stílusú népballada (Antal 1962).
Feljegyzései formai értelemben (külalak, helyesírás) el is ütnek a paraszti katonakönyvekben találhatóktól, ugyanakkor tartalmi értelemben füzetei már nem feltétlen kerülnek távol ettől a hagyománytól. 5 Ennek oka egyfelől talán abban kereshető, hogy a városra való költözés életében nem jelentett szakítást eredeti társadalmi közegével. Sorkatonai szolgálatának utolsó évében, 1914-ben keletkezett levelében is a mészkői lányokról, fiatalokról érdeklődik. Közeli házassági szándékáról is a falubeli lányokkal kapcsolatban számol be, bár egy másik helyen tréfálkozva (és egyben talán puhatolózva is) megemlíti, hogy esetleg nem is falubeli menyecskét fog elvenni. Valószínűnek tartom, hogy ugyanolyan ingázó életmódot folytatott, amelyet sokan később is, és mind a mai napig követnek a településen. A településről általában elmondható, hogy életét a város közelsége már a paraszti társadalom felbomlása előtt is nagyban befolyásolta. A tartalmi hasonlóság okait azonban magának a katonafüzetek vezetésének szokásrendjével is magyarázhatjuk A kézirat formai és tartalmi jegyei A katonaság a bakák társadalmi hátterét, származási helyét tekintve rendkívül heterogén intézmény volt.
Caroline azzal fenyeget, hogy megöli Sarah Salvatore-t Liam révén, akit hipnotizált. Ezért arra kényszeríti Stefant, hogy hallgassa el az emberségét is, különben azt mondja Liamnek, hogy végezzen Sarah-val. Tehát Stefan megteszi, amit Caroline vár, épp akkor, amikor Elena megérkezik a Withmore Kórházba, hogy megakadályozza Liamet Sarah megölésében. Damon, Elena, Bonnie és Kai visszatérnek 1903-ba, hogy megkeressék Stefan és Damon anyját, hogy Stefan újra megtalálja emberségét, mert azt hitte, hogy meghalt. Eközben Stefan és Caroline konfrontálódnak egymással, miközben Stefan azt akarja, hogy Caroline már ne irányítsa a vérszomját. Végül sikerrel jár, és Caroline karjaiban tölti az éjszakát. A rituálé során Bonnie becsapta Kai-t, hogy 1903-ban örökre elakadt. Amikor Bonnie 1994-ben elakadt, úgy döntött, hogy köszönetet mond Damonnak azzal, hogy elhozza neki a gyógyszert. Választhat, hogy odaadja-e Elenának, kockáztatva, hogy visszaforduljon Stefan karjaiba, vagy elrejtse előtte a kúra létét.
Alaric ikreket vár Jo-val. Stefan végül az anyja visszatérésének köszönhetően újra felfedezi emberségét, végül viszont arra készteti Caroline-t, hogy újra megtalálja az emberiségét, és bevallja érzéseit iránta, de Caroline nem érzi magát készen erre a kapcsolatra. Megkéri, várja meg. Lily Salvatore, Damon és Stefan anyja eretnek barátait (boszorkány-vámpírokat) akarja kihozni, akik még mindig bezárultak az 1903-as börtönvilágba, együtt érez Enzóval, sőt, ő az, aki vámpírrá változtatta, amikor tuberkulózisban meghal 1903-ban. Damon végül úgy dönt, hogy elveszi a gyógymódot Elenával, majd megissza a gyógyszert, és újra emberré válik. Jo és Alaric esküvője megtörténik, de Kai, aki végül megúszta a börtönvilágot, az esküvő során megjelenik, amikor Jo gyomrába szúrja, megöli őt és ikreit, majd robbanást okoz, és végül öngyilkos lesz, amelynek következtében haláluk következik egész klán. Látva, hogy Tyler súlyosan megsérült a robbanás során, Liv arra kéri, hogy ölje meg, hogy újra aktiválja vérfarkas génjét, amely meggyógyítja.
A Csatári bor ebbe az osztályba (Classisba) nem megy, mert ámbár kellemetes és jó, de tsak ugyan valamennyire savanyús, és sem az az áromája, sem az az ereje nintsen A N a g y V á r a d i, S z. I m r e i s S i t é r i fejér borok is ehez a Vármegyéhez tartozók. A legjobb bort szűrik a B a k a t o r máskép piros Bakar és Bátsó szőlőből: azután ezekből: B a k a r fejér. Boros fejér. Van Bihari Boros nevű is. Erdei. Furmin, Furment-nek is hiják. Gyöngy fejér. S z e r e m i zöld, ezt nagyon dítsérik. Ezek is fejérek: A l a t t e r m ö, vagy A l f ö l d i, máskép B á t a i. Gohér, Lapulevelű, Leány, vagy Lyán szőlő, Lendvai vagy Petrezselyem. Madár szőlő, Muskatálj, Tökfenék. Fekete szőlők: Bodor, Gohér, Jenei vagy Kadarka, Portsin, Tar, Ökörszem. Tartani valók: B o g á r veres. K e t s k e t s e t s ű fejér s veres. L ó - s z e m ű fejér. Sárga R u m o n y a, ezt Tokajban fejér B o g á r n a k, Bolgárnak vagy Rumonyának; Egerben Romolyának, vagy Sárga Gohérnak; Vi sontán Romolyának, Gallyasnak és n a g y s z e m ű s z ő l ő n e k híják.
Az eseményeket a szerző harctéri katonaként élte át és harctéri katonaként is vetette papírra, így a háborús visszaemlékezéseknek a perspektívaváltásból, az utólagos racionalizációból fakadó eltéréseivel (Gyáni 2010:) nem kell számolnunk, ahogy azzal sem, hogy a szerző később módosította volna feljegyzéseit (Keszeg 2008a: 289). A beszámoló így ebben a tekintetben hitelesebben adja vissza a harctéri katonák helyzetét, mint a már leszerelt katonák visszaemlékezései. Hitelesség alatt azonban nem feltétlen tényszerűséget értek, sőt, elképzelhetőnek tartom, hogy a háború utáni visszaemlékezések, mivel a szerzőknek már lehetőségük nyílt írásukat más értesülésekkel, forrásokkal is összevetni, ebben a tekintetben akár pontosabbak is lehetnek. Az egyidejű bejegyzések hitelesebbek annyiban, amennyiben a szerzői társadalmi helyzetének és a történelmi helyzetnek a megváltozásából fakadó átértékelések nem hatnak ki a szövegre. Fentebb láthattuk, hogy füzetében Halmágyi Ferenc milyen sokféle irodalmi, nyelvi eszközzel próbálja a háború tapasztalatát megragadni.
Következtetések Halmágyi Ferenc írásai mint néprajzi, mentalitástörténeti források megismertetik velünk egy polgárosodó, paraszti származású személy íráshabitusát, gazdagítják a katonaköltészetről szerzett ismereteinket, hozzásegítenek a háborús tapasztalat narratív reprezentációjának értelmezéséhez. A közölt anyagnak különös értéket ad, hogy szerzőjének mind békés, mind háborús katonasoráról tudósít, a szöveget át vagy újraértelmezés nem terheli. Az anyagon követhetővé válik az a folyamat, melynek során a katonaság tapasztalatait megjelenítő nyelv átalakul, a katonasággal kapcsolatos negatív attitűd megváltozik. A műfajilag rendkívül színes korpusz egyik közös jegyét, a katonaköltészet egyik lehetséges, általános tulajdonságát az otthoni és katonai viszonyok közötti ellentétek, feszültségek érzékeltetésében és narratív feloldásában jelöltük meg. A füzet szövegeit mint a háborús mozgósítás, a propaganda történelmi, mitológiai, vallási narratív eszköztárának tükröződését interpretáltuk, a háború erőszak-tapasztalatát, a háború értelmét és célját a szerző ezzel a készen kapott eszközkészlettel dolgozza fel és jeleníti meg.