és Ctv. vonatkozó szabályai irányadók. Ezzel együtt a cégbírósági gyakorlat megköveteli, hogy becsatolásra kerüljön az a nyilatkozat, amelyben az ügyvezető kijelenti, hogy nincsen eltiltás hatálya alatt. Az ügyvezető teljes felelőssége tudatában kijelenti, hogy rá nézve az 2006. (Ctv) 9/B. – 9/C §-ban foglalt körülmény nem áll fenn, azaz: 9/B.
5. Törzstőke A társaság törzstőkéjét a tagok pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulása alkotja. Az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépése előtt a korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjének minimum 500. 000, - Ft összegnek kellett lennie. Az új Kódex ezt a követelményt 3. 000. 000, - Ft összegre emelte. A törzstőkét, amennyiben pénzbeli hozzájárulásról van szó a tagoknak be kell fizetni a társaság pénzforgalmi számlájára vagy a társaság házipénztárába. A társaság ügyvezetőjének az alapításkor nyilatkoznia kell arról, hogy a társaság törzstőkéje, amely a létesítő okirat szerinti összeg a társaság tagjai által tulajdoni arányuknak megfelelően a társaság házipénztárába vagy pénzforgalmi számlájára maradéktalanul befizetésre került. Amennyiben a társaság pénzforgalmi számlájára történik a befizetés azt igazolni kell az illetékes cégbíróság felé a pénzforgalmi számlát nyilvántartó bank részéről kiadott igazolással. Az alapításkor a létesítő okirat úgy rendelkezhet, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétjének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig a be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás egy évnél hosszabb határidőt állapít meg.
a társaság megszűnése esetén a fennmaradó vagyon közhasznú célra való fordításának módját. A közhasznú társaság közhasznú tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. Közhasznú tevékenység a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenység. A közhasznú társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat; a társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel a tagok között. A közhasznú társaság bejegyzése: a közhasznú társaság székhelye Népszerű cikkek Gazdasági fogalmak magyarázata A jog fogalma Értékcsökkenési leírás módszere és elszámolásának rendje Ingatlanok számvitele Értékpapírok számvitele
000, - Ft normál eljárásban az illeték 50. Már alapítás előtt érdemes kiválasztani a nevet, ami nem hasonlíthat egyetlen más cég nevére sem, és a névben szerepelnie kell a Betéti Társaság megnevezésnek is. A társasági szerződésben a Kft alapításhoz hasonlóan rögzíteni kell a főtevékenységi kört, de bővíthető további tevékenységekkel is. Amennyiben a társasági szerződés azt kifejezetten nem tiltja a beltagok bármelyike lehet üzletvezetésre jogosult, a kültag abban az esetben lehet, ha erre a társasági szerződés felhatalmazza. A társaság alapításához szükség van a tagok nevére, adataira, cégnévre, a tagok vagyoni betétjére, a Képviselő neve, székhelyének címe, telephely címe, és a fő tevékenységi kör. Abban az esetben, ha a képviselő nem azonos a beltaggal, akkor kellenek a képviselő adatai is. Bt alapításánál nincs meghatározott összegű tagi betét (mint pl. a Kft. esetében ez a törzstőke minimum 500. És a minimum törzsbetét 100. ) Bt. alapítani akár 1 Ft-os vagyoni betéttel is lehet. Vállalkozói támogatás A Nemzeti Foglalkoztatási Alap nyújtotta több mint egymilliárd forintos forrását annak a pályázatnak, ami a Regionális Munkaügyi Központoknál igényelhető az önfoglalkoztatás támogatásának keretében.
(Lőtér) 3. A társaság tevékenységi köre (TEÁOR 08 szerint): 93. 11 Sportlétesítmény működtetése főtevékenység Egyéb tevékenységi körök: 55. 20 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás 55. 30 Kempingszolgáltatás 55. 90 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 56. 21 Rendezvényi étkeztetés 56. 29 Egyéb vendéglátás 68. 20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 68. 32 Ingatlankezelés 77. 21 Szabadidős, sporteszköz kölcsönzése 81. 10 Építményüzemeltetés 1 85. 51 Sport, szabadidős képzés 93. 12 Sportegyesületi tevékenység 93. 13 Testedzési szolgáltatás 93. 19 Egyéb sporttevékenység 93. 21 Vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység 93. 29 M. n. s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység A hatósági engedélyhez kötött tevékenységek csak a jogerős hatósági engedély alapján gyakorolhatók. Jogszabály által képesítéshez kötött tevékenységet a társaság csak akkor végezhet, ha az e tevékenységben személyes közreműködést vállaló tagja, vagy a társasággal munkavégzésre irányuló polgári jogi, vagy munkajogi jogviszonyban álló legalább egy személy a képesítési követelményeknek megfelel.
Ha az ügyvezető új vezető tisztségviselői megbízást fogad el, a tisztség elfogadásáról számított tizenöt napon belül köteles erről a Társaságot és az alapítót értesíteni. Az ügyvezető és hozzátartozója a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével nem köthet saját nevében vagy saját javára a Társaság tevékenységi körébe tartozó szerződéseket, kivéve, ha ehhez az alapító hozzájárul. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a társaság ügyvezetője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült, továbbá az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
A cégjegyzés módja önálló vagy együttes. Kettőnél több cégjegyzésre jogosult esetén a cég úgy is rendelkezhet, hogy egyes jogosultakat önálló, más jogosultakat együttes cégjegyzési jog illet meg, vagy hogy az együttes cégjegyzésre jogosultak közül az egyik aláíró mindig meghatározott személy. Ugyanaz a személy csak egyféle módon – vagy önállóan, vagy mással együttesen – jegyezheti a céget. Mind az önálló, mind az együttes cégjegyzési jog korlátozható, a korlátozás azonban harmadik személyekkel szemben hatálytalan. 2009. szeptember 1. -től a cégalapítás során a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek meg kell adniuk az egyéni adóazonosító jelüket, amely így feltüntetésre kerül a társasági szerződésben és a cégjegyzékben. A cégalapítás során az okiratokat szerkesztő ügyvéd elkészíti a cég képviselőinek aláírás mintáját. A cégjegyzésre jogosultnak a cég nevében olyan módon, illetve formában kell aláírnia, ahogyan azt az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta tartalmazza. Ezáltal a cégbejegyzési eljárás lényegesen gyorsabbá és egyszerűbbé vált, hiszen nem kötelező közjegyző igénybevétele az aláírási címpéldányok elkészítése miatt.