Tanításában Isten a végtelen Egység, és minden egyéni lét az ő differenciálódásából ered (monizmus és emanáció). A világ Isten gondolatainak kiáradása, mely hétféle síkon át nyilvánul meg (szellem, lélek, egyéniség, értelem, lelki test, éteri test, anyagi test). E hétféle sík hétféle világot jelent, s ugyanennyi részből áll az ember is. Ezen a hét síkon keresztül megy lefelé az életfolyam (involúció), hogy azután ugyanezeken keresztül felemelkedjék (evolúció). Az ember nem passzív szemlélője a világnak, hanem történéseinek résztvevője, és a szellemét fejlesztő gyakorlatokon keresztül képes a kozmikus összefüggések megértésére és ezen keresztül a Föld sorsának alakítására is. A teozófia tehát panteista és monista, tanításában az okkult filozófia és a reinkarnáció gondolata alapvető szerepet játszik. 12 Ős-okban, tiszta tökéletességben (actus purus), Teremtőben, Istenben. 13 Edward T. Clark: Holisztikus nevelés: a teljesség keresése. In: Pukánszky Zsolnai: Pedagógiák az ezredfordulón. Szöveggyűjtemény.
Fő feladata, hogy a reális és partikuláris értékeket az alapértékekre épülő konszenzus útján segítse megtalálni. A domináns nevelői stílus demokratikus, amely mögött egy párbeszédet preferáló diskurzív módszeregyüttes áll. A "B" modell módszerei nagyrészt megegyeznek az "A" modellhez tartozó módszerek indirekt változataival, vagyis az önállóságot és a szabadságot lehetővé tevő metodikai verziókkal. Van azonban néhány különleges módszer is, amint rövidesen látni fogjuk. A kommunikációs metodika elemkészlete az alábbi módszerekből állítható össze: A hagyományos pedagógia preferáló módszerei közüla dicséret és a jutalmazás szerepe csökken, az elismerés metodikai jelentősége pedig – mivel a tanár inkább 8 "tantárgyszakértői" és "felelős vezetői" szerepben jelenik meg – fokozottan megnő. A bátorítás jellege – ha egyáltalán szükség van rá – indirektté válik A szankcionáló módszerek közül az emlékeztetés és a figyelmeztetés változatlanul használható. A károkozás esetén a jóvátétel elvét kell alkalmaznunk, az elkerülhetetlen büntetéseket egyre inkább az objektív következmények elve alapján kell kiszabnunk.
Konszenzus ugyanis bármely kérdésben csak akkor jöhet létre, ha van közös morális nyelv és van hozzá megfelelő érvelési kultúra is. A szociális életképesség két legfontosabb előfeltétele tehát a közös európai értékalappal harmonizáló erkölcsi kódok és kompetenciák hatékony beépítése és a fölöttekibontakozó eurokonform morális egyezkedés szakszerű pedagógiai irányítása. A neveléstudomány oldaláról nézve a belső gyermeki konstrukció megfelelő alapozást igényel és a rajta nyugvó kognitív felépítménynek is szilárdan kell állnia ahhoz, hogy valóban működőképes legyen. Ezért csak olyan tartalmak tervezhetők a modern nevelés fejlesztési szakaszaiban, amelyek lehorgonyzásához elegendőek és megfelelően szervezettek az előzetes ismeretek, továbbá amelyek elsajátításához az adott ismeretbázison biztosítható a szükséges további tapasztalatszerzés és kialakítható a megfelelő tanulási környezet. Az oktatás tartalmát úgy kell felépíteni, hogy a gyerekek a szükséges konceptuális váltások sorozatán biztosan keresztül tudjanak menni.