A Mester 67 éves volt, amikor a Róma melletti Tivoliban, a Villa d'Estében nekifogott, hogy régebbi tervei alapján megírja passióját, a Via crucist (Keresztút), amelyet 4 kézre –orgonára vagy zongorára- készült kiadni Albrecht Dürer (1471-1521) Passió-metszeteivel. Ám az 1879-ben elkészült remekmű kiadásáért nem versengtek a kiadók. Liszt 1884-ben, néhány más munkájával, a Septem Sacramentával (A Hét Szentség), a Rosarióval (Rózsafüzér) és a Sicut cedrus (Miként a cédrus) motettával együtt tisztelettudó levélben maga kínálta föl műveit a regensburgi Pustet cégnek, hozzátéve, hogy a honorárium számára mellékes, mert ez neki szívügye. A cecíliánusok nagyhatalmú kiadója elutasította valamennyit, mondván túl világiasak. A Mester azonban tapasztalatból már átlátta, hogy kompozíciói nem kelendők, mert nem ígérnek anyagi hasznot. (Bezzeg ma egy-egy kotta, partitúra vagy CD-felvétel sok ezer forintot kóstál; remek haszon! - a szerk. ) Több, mint ötven évnek kellett eltelnie Liszt Ferenc halála után, hogy végre megjelenhessen a kompozíció.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva. Új vásárló vagyok! új vásárlóval indíthatsz rendelést............ x
5. stáció: Cirenei Simon segít Jézusnak a keresztet hordozni. A gyötrődést, majd a részvétet megjelenítő orgonatétel. Mindszenty bíboros atyánk önként segít az Úr keresztjét hordozni, hiszen a megalázott magyarságban Krisztust és szenvedő embertestvéreit látja. 6. stáció: Szent Veronika. Ó, Krisztus-fő, te zúzott, te véres szenvedő, te töviskoszorúzott, kigúnyolt drága fő, ki szépség tükre voltál, ékes, csodás, remek, de most megcsúfolódtál: szent fő, köszöntelek. Az orgona a Veronika kendője-történetet mutatja be a zenei mottó anyagával. Ezt követően a témát Liszt úgy formálja, hogy megjelenítse benne a Bach iránt érzett tiszteletét a b-a-c-h hangok megszólaltatásával. Utána a János- passió legfontosabb koráljának ("O Haupt voll Blut und Wunden") földolgozása következik négyszólamú vegyes karra; a végét orgonával kerekíti le. Mindszenty bíboros atyánk vérző, leköpdösött orcájának vonásai Krisztusért itatódnak a magyar egyházüldözés gyászos lapjaira, hogy emlékezzünk hősies tanúságtételére.
lamma sabacthani!, dallamát az orgona ismétli. A bariton második dallama a beletörődést érzékelteti: "In manus tugs commendo spiritum meum. " Ezt követően az orgona játssza az "O Crux, ave" dallam feldolgozását, fokozódó hangerővel. Jézus szavai: "Consummatum est", amit a női tercett ismétel, a szakaszt pedig a zenei mottó zárja, magyar mollban. A tétel befejezéseként az 1628-ből származó "O Traurigkeit, O Herzeleid" német protestáns korál hangzik fel, négyszólamú vegyeskarra átírva. A teljes magyar szöveg: "Uram, jaj, Uram, miért hagytál el?! /Lelkemet a kezedbe ajánlom. /Elvégeztetett. //Ó, szomorúság! Ó, szív fájdalma! /Hát nincs elég ok a gyászra? /Az Úr egyetlen fiát/teszik most a sírba! /Ó, szomorúság! Ó, szív fájdalma! " 13. stáció Jésus est descendu de la croix – Jézus testét leveszik a keresztrőlOrgonatétel, amelyben a korábbi tételek zenei anyagaiból tér vissza néhány, például a mottó és a Stabat mater. 14. stáció Jésus est mis au tombeau – Jézus testét sírba teszikA tételben az orgona, a mezzoszoprán szóló és a vegyeskórus működik közre.
Könyv Film Zene Kotta Hangoskönyv eKönyv Antikvár Játék Ajándék Akciók Újdonságok Előrendelhető Személyes ajánlatunk Önnek Örök muzsika [antikvár] Abraham a Santa Clara, B. Marcello, D. Diderot, Homérosz, Johannes de Grocheo, Liszt Ferenc, Orlando di Lasso, P. I. Csajkovszkij, Palestrina, Ph. E. Bach, Platón, R. Wagner, Rossini, Schubert Ferenc [antikvár] Arany János, Assisi Szent Ferenc, Deák Ferenc, Dömötör Tekla, Eötvös Károly, Francesco Petrarca, Francis Bacon, Francis Jammes, Francois Rabelais, Francois Villon, Franz Kafka, Gustav Janouch, Gyergyai Albert, II. Rákóczi Ferenc, José Ortega y Gasset, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Ladó János, Lion Feuchtwanger, Liszt Ferenc, Rákóczi Ferenc, Szerb Antal, Varga Lajos, Vörösmarty Mihály Részletesen erről a termékről Termékadatok Cím: Via crucis [antikvár] Kötés: Ragasztott papírkötés Méret: 140 mm x 200 mm Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt. A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
A 68 éves zeneszerző először a négykezes változatot akarta kiadni, Dürer passió-metszeteivel a címlapon, de a kiadók nem mutattak érdeklődést iránta. A Via crucist 1884-ben, néhány más munkájával (Septem Sacramenta, Rosario, Sicut cedrus motetta) együtt a Pustet kiadónak ajánlotta fel levélben, megemlítve, hogy a honorárium mellékes, mert ez számára szívügy. A kiadó visszautasította, mert a művek "túl világiak", természetesen nem erről volt szó, egyszerűen nem láttak benne kellő anyagi hasznot. A művet végül Liszt életében nem is adták ki, halála után ötven évvel jelent meg az első összkiadásban. A Via crucist nem is mutatták be Liszt életében, először 1929 nagypéntekén adták elő a budapesti Belvárosi plébánián, Harmat Artúr dirigálásával. A Via crucis az idős mester egységessé érett, tervszerű és tömör alkotása (alig több fél óránál), felépítése szervesen összefüggő, az eszközei lényegre törőek és meglepően modernek. Tizenöt tételes mű, bevezetésből és Krisztus szenvedéstörténetének tizennégy stációjából áll (a tételek rövidek, pár percesek).
Kompozícióira a tonális zene jellemző, ily módon a hagyományokhoz kötődik. "Túl azon, hogy az ember alkotás közben a maga szükségleteit elégíti ki, nem szabad megfeledkezni az alapvető célról, vagyis másokhoz szólni, méghozzá olyan módon, amelyet mindenki megért" – mondta. Több művet komponált kifejezetten debreceni együttesek számára, így a Kodály Kórushoz is több művének ősbemutatója kötődik. Számos elismeréssel tüntették ki. Megkapta az Erkel Ferenc- (1981), Bartók–Pásztory- (1990), Artisjus-díjakat (2008). 2003-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. Vajda János
11: Jézust felfeszítik a keresztre (00:50) Pad/Karasszon/Debrecen Kodaly Chorus/+ 14 Nr. 12: Jézus meghal a kereszten (06:56) Pad/Karasszon/Debrecen Kodaly Chorus/+ 15 Nr. 13: Jézus testét leveszik a keresztrol (03:31) Pad/Karasszon/Debrecen Kodaly Chorus/+ 16 Nr.
Felthetően ugyanerre az alkalomra emlékszik vissza 1876. január 1-én Carolyne hercegnéhez írott levelében is: "a Moniteur Universel levelezője különösen hízeleg szegény Liszt abbénak a Colosseum ásatásairól szóló cikkében. Rendszerint nincs okom rá, hogy nagyon meg legyek elégedve azokkal a festői dolgokkal, amiket rólam írnak. Annál inkább meg kell köszönnöm a levelezőnek, hogy megfigyelte Liszt abbét, magas termetével, amit hosszú reverendája még magasabbnak tüntetett föl, amint keresztúti áhítatát végezte a Colosseumban. " Feltehetően ennek az élménynek a hatására kezdte a Via Crucis megírását tervezni Liszt, s a szövegkönyvet is ekkor állíttatta össze Wittgenstein hercegnével. Az intenzív komponálásba az egyszerre több művén dolgozó szerző azonban csak később, másik megrázó élmény hatására kezdett bele. Talán legfontosabb magyarországi támogatója, Augusz Antal báró, aki két évtizeden át barátként is Liszt mellett állt, 1878 szeptemberben váratlanul elhunyt. A hírtől megrendült Liszt ekkor fogott bele munkába szokásos őszi-téli római tartózkodása idején, a Villa d'Este ciprusai és szökökútjai között.