Sokan bántottak... de megbocsátom. Várom a hosszú út végén az örök táborozást. 2000. október 14. Napok óta azon gondolkozom, hogy hosszú életemnek volt-e értelme, volt-e haszna. Az alapot mindenesetre Ohmüllner Márton plébános és a cserkészet adta meg. Nekik köszönhetem, hogy a legnehezebb körülmények között is ember tudtam maradni. Bár sokszor megvádoltak, elárultak, megaláztak, mégis képes voltam nekik megbocsátani. Igaz, elfelejteni nem tudtam. És a világnézettel hogy állok? Hiszem, hogy létezik egy szellemóriás (Istennek hívom), aki öröktõl fogva van és mindörökké lesz, õ teremtette egykor a mostani világot. Mert ilyen hatalmas természet, ilyen harmonikus elrendezés, ilyen állandóság a világ térbeli és idõbeli rendjében bizony nem keletkezhetett elõrelátó alkotó nélkül, nem maradhatott fenn évmilliókon keresztül erõs vezetés nélkül, s nem haladna örökké a pályáján tapasztalt és értõ kormányzó nélkül. A józan ész is 206 ezt mondja. Mindaz, aminek értelme van, szükségszerû, hogy értelemtõl származzék.
Én sohasem láttam apámat. Azt mondták ifjúkorom öregjei, hogy nagyon jókedvû, vidám ember volt, akit a környezete nagyon szeretett. Apám halála következtében egyre kevésbé lett fontos részemre a Fetterág, s most felnõtt koromban alig, sõt egyáltalában nem emlékszem apai nagyszüleimre, nénikéimre, és bácsikáimra is alig. Sajnos fényképem sincs Eszl nagyanyámról és Fetter János nagyapámról. Az "Erzherzog Friedrich" csatahajó, apám egyik szolgálati helye Sokan mondták, hogy gyermekkoromban apám bátyja, Fetter Márton anyagilag hozzájárult a nevelésemhez. Márton bácsi kisbirtokos volt, s egy ideig törvénybírói tisztséget is viselt. Felesége (ti. Leina Pásl) üzletet vezetett, de amellett 14 gyermeknek adott életet. 11 Rokonságom Fetter-ágon: Fetter Márton, felesége: Botzheim Magdolna Gyermekeik: Fetter Mária Fetter József Fetter Márton Fetter Magdolna Fetter János Fetter Pál Fetter Teréz Szül. 1899. Szül. 1902. 1907. 1909. 1911. 1913. 1918. Férje: Wiest Pál Felesége: Gráf Mária Felesége: Hasenfratz Borbála Férje: Schreck József Felesége: Braun Mária Felesége: Schäffer Mária Férje: Braun Márton Fetter Teréz (1880.
Akkor még nem tudtam, hogy mi volt ennek a változásnak az oka. Ez az esemény már az Anschluss után történt. Hagensdorf és a pincék sora között húzódott a trianoni határ. A pincesor neve Magyarbükkös (Ungarischbieling) volt. Az idõk folyamán a pincék helyén lakóházak épültek. Összesen talán 5-6. A magyarbükkösiek Hagensdorfba fizették az egyházadót és az iskolai tandíjat. Így aztán oda jártak templomba is, a gyerekek pedig iskolába. Egyik napon a pénzügyõr a határ mellett járt, és azt vette észre, hogy a magyarbükkösi gyerekek sírva jönnek át a határon. Megtudta tõlük, hogy az új tanító (az új párt híve, aki Németországból jött) elvette tõlük a piros-fehérzöld végû ceruzákat és valamennyit kettétörte. Ezeket a gyerekek szülei Csákánydoroszlóban vették. A pénzügyõr az eseményt jelentette a Pénzügyminisztériumba, ahonnan felhívták telefonon a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumot. Itt rögtön eldöntötték, hogy ezentúl 53 nem mehetnek a gyerekek Hagensdorfba iskolába, hanem Magyarbükkösön létesítenek iskolát.