(1) bekezdésében meghatározott személyek részére kibocsátandó diákigazolvánnyal kapcsolatos részletes szabályokat. (2) A Kormány gondoskodik az e törvény által kérelmezhetõ támogatások elbírálását és folyósítását végzõ magyar közhasznú szervezet(ek) létrehozásáról, illetõleg az ilyen céllal már mûködõ közhasznú szervezetek tevékenységének összehangolásáról, azok létesítõ okiratának megfelelõ módosításáról, továbbá ennek keretében a támogatások átcsoportosításáról. 29. (1) A belügyminiszter a külügyminiszterrel együttes rendeletben határozza meg az igazolvány kiállítására, visszavonására, nyilvántartására, valamint tartalmi és formai követelményeire vonatkozó részletes szabályokat. (2) A gazdasági miniszter a) a külügyminiszterrel együttes rendeletben határozza meg a határon túli magyarok munkavállalásának engedélyezéséhez szükséges nyilvántartás és eljárás szabályait, továbbá az e feladatok ellátásáért felelõs közigazgatási szervezetet, b) felhatalmazást kap arra, hogy a törvény hatálya alá tartozó munkavállalókra, vagy azok meghatározott körére az e törvény 16.
a 16-17. -okhoz: A javaslat hatálya alá tartozó személy Magyarországon engedéllyel foglalkoztatható. A munkavállalás feltételeit esetükben is a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésérõl szóló 8/1999. (XI. 10. ) SzCsM rendelet tartalmazza, azzal a könnyítéssel, hogy az engedély számukra a munkaerõ-piaci helyzet vizsgálata nélkül adható ki. Az e kedvezmény igénybevételével kért engedély évente összesen 3 hónap idõtartamra adható meg. Értelemszerûen az említett kedvezmény igénybevétele nélkül - tehát az általános szabályok megtartásával - kért munkavállalási engedély az általános szabályok által lehetõvé tett idõtartamban (jelenleg l év, amely meghosszabbítható) adható ki a határon túli magyar személyek számára is. A javaslat l6. (2) bekezdése és 29. (2) bekezdése b) pontja lehetõvé teszi, hogy a gazdasági miniszter e három hónapos idõtartamot az érintettek, vagy azok meghatározott köre számára rendeletben hosszabb idõtartamban határozza meg. A hatályos jogszabályok a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését számos esetben meghatározott végzettség, szakképzettség igazolásához, illetõleg orvosi munkaegészségügyi alkalmassági vizsgálathoz (33/1998.
a 8. -hoz: Amennyiben a javaslat hatálya alá tartozó személy Magyarországon a 16. alapján munkát végez, egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulékot köteles fizetni. Ezzel saját személyében - a többi magyar biztosítottal azonos módon - a vonatkozó társadalombiztosítási szabályokban meghatározott egészségügyi- és nyugellátásra szerez jogosultságot. Ezen túlmenõen esetükben figyelembe kell venni azokat a kétoldalú nemzetközi szerzõdésekben foglalt elõírásokat is, amelyeket Magyarország a szomszédos államokkal kötött. Amennyiben a törvény hatálya alá tartozó személy - egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetése hiányában - nem a társadalombiztosítás keretében kíván egészségügyi ellátást igénybe venni Magyarországon, ezt csak saját költségére teheti meg, az érintett egészségügyi intézménnyel történt megállapodás alapján. Az ezzel kapcsolatos anyagi terhek enyhítése céljából a javaslat lehetõvé teszi számukra, hogy a költségek részbeni vagy teljes fedezése érdekében pályázatot nyújtsanak be az e célból létrehozott közhasznú szervezethez.
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ismerned kell a trianoni békediktátum következményeit, a második világháború alatti és utáni Magyarország területi változásait, valamint a szomszédos országok, elsősorban Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Szovjetunió 1945 utáni történetét 1990-ig. Ha ezt a tanegységet megismered, bepillantást kapsz a határon túli magyar kisebbség 1945 utáni történelmébe, és áttekintést arról, mi történt a rendszerváltás óta. A sajtó nap mint nap tudósít a határon túli magyarok helyzetéről. Láthatod az ünnepeiket, rendezvényeiket. Azonban ez nem volt mindig így. A II. világháború után újra tömegesen kerültek a magyarok a határokon túlra. Romániában 1945-ben kimondták minden állampolgár jogegyenlőségét. De a kommunista hatalomátvételkor bebörtönözték a Romániai Magyar Népi Szövetség (MNSZ) vezetőit, általánossá váltak az atrocitások, elhurcolások. Az 1952-ben létrehozták a Magyar Autonóm Tartományt, azonban gyengítették a más területen élő magyarság pozícióit, és felszámolták az MNSZ-t. Megkezdték a magyar iskolák egyesítését a román intézményekkel.
A... Megmaradni a nyelvben Csak a 19. században vált politikai kérdéssé, de a Kárpát-medence sokféle nyelvhasználatának kérdésköre nagyon régre nyúlik vissza. Ma a témát szigorú nemzetközi egyezmények szabályozzák... Külhoni magyarokkal foglalkozó honlap indult címen a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek életét és az anyaország értük végzett munkáját bemutató holnap indult. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és...
(2) Az e törvény hatálya alá tartozó személy tankönyv- és taneszköz-támogatás iránt pályázatot nyújthat be az e célból létrehozott közhasznú szervezethez, amennyiben saját háztartásában nevelt kiskorú gyermekének taníttatásáról az állandó lakhelye szerinti szomszédos állam területén mûködõ oktatási intézményben magyar tannyelven gondoskodik. (3) A pályázati kérelem elbírálása során az az óvóda, illetõleg az az oktatási intézmény minõsül magyar tannyelvûnek, amelyet az oktatási miniszter ilyenként ismer el. Munkavállalás 16. (1) Az e törvény hatálya alá tartozó személy a Magyar Köztársaság területén engedély alapján foglalkoztatható. Az engedélyezési eljárás során a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó általános szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az engedély a munkaerõ-piaci helyzet vizsgálata nélkül adható ki. (2) Az engedély naptári évenként összesen három hónap idõtartamra adható meg. Külön jogszabály hosszabb idõtartamra szóló engedély kiadását is lehetõvé teheti.
A nemzethaláltól való félelem nem Trianonnal kezdődött, a herderi jóslat lökte már a 19. századi nyelvújítókat is Istókhalma és Kappanhágó felé, és hat ma is a népesedéspolitikától a nemzeti megmaradás vezényszavaiig. A dédi korosztálya a Nem! Nem! Soha! és a Mindent vissza szellemében tanulta a betűvetést, és a revízió helyett kulturális nemzetegyesítésben gondolkodó antalli "lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kívánok lenni" helykijelölés is az összmagyar demográfiai víziót tette eszmei programmá. A 15 milliós szám már a rendszerváltás idején is inkább fikció volt, ma pedig, amikor az anyaországi népesség hivatalosan is csak 9, 7 milliós (egymillióval kevesebb, mint az 1980-as "csúcson" volt), a határon túl pedig helyenként drámai a csökkenés, egészen távoli. Ezekben a diagramokban azt ábrázoljuk a Sebők László térképész által összegyűjtött adatokat felhasználva, hogyan változott a határon túli magyarok lélekszáma és aránya a Kárpát-medencében száz év alatt. Az abszolút számokat messzebbről nézve két olyan hosszabb időszak volt Trianon óta, amikor a magyar népesseg erősen fogyatkozott a környező országokban: a békeszerződés utáni első évtizedben, valamint az utolsó harminc évben, a rendszerváltás óta.
Négy esztendővel korábban, a legutóbbi országgyűlési választásokat megelőzően is levélben kereste meg az NVI a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárokat. Akkor összesen több mint 650 ezer értesítőt küldött ki a Nemzeti Választási Iroda. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választók abban az esetben vehetnek részt a soron következő országgyűlési választásokon, ha a szavazást megelőző 25. napig a Nemzeti Választási Irodától kérik felvételüket a központi névjegyzékbe. Fontos, hogy a sikeres regisztráció önmagában tíz évig érvényes. Abban az esetben, ha a választópolgár leadja levélszavazatát, adatmódosítással él, vagy kéri regisztrációja meghosszabbítását, úgy újabb tíz évig marad érvényes a regisztráció. A levélszavazásra regisztráltak száma naponta frissülő közérdekű adat. Ennek pontos alakulása a oldalon követhető nyomon.
Szerbia Vajdaságon kívüli területein alig néhány ezren mondták magukat magyar nemzetiségűnek, így e csoport aránya 13 százalék a Vajdaságon belül és 3, 5 százalék egész Szerbiában. Nincs olyan körzet, ahol a magyar nemzetiségűek abszolút többséget alkotnak, de kettőben – Észak-Bácskában és Észak-Bánátban – 41 és 47 százalékos arányukkal relatív többségben vannak. Az Ukrajna nemzetiségi összetételére vonatkozó adatok a 2001-es népszámlálásból származnak, ekkor Kárpátalja megye 1 millió 255 ezer lakosából mintegy 152 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek – emlékeztetett a KSH. Becslések szerint jelenleg mintegy 141 ezer lélekszámú lehet Kárpátalján a magyar nemzetiségűek csoportja, a megyében összesen 1. 249. 000-en élnek a hivatalos 2011-es nyilvántartás szerint. Horvátországban a 2011-es eredmények szerint 14. 048-an (2001-ben 16. 595-en) mondták magukat magyar nemzetiségűnek, és közülük csak 8. 249-en éltek a Drávaszöget is tartalmazó Eszék-Baranya megyében, a többiek szétszórtan Horvátország egyéb területein.
Könyv Film Zene Kotta Hangoskönyv eKönyv Antikvár Játék Ajándék Akciók Újdonságok Előrendelhető Személyes ajánlatunk Önnek online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben a könyvre nyomtatott ár az érvényes, kivétel ez alól a boltban akciós könyvek. 2639 Ft 1181 Ft ÚJ 4239 Ft 3192 Ft 3570 Ft JÖN 4844 Ft 2792 Ft 2541 Ft A határon túli magyarság helyzete [antikvár] Dr. Tabajdi Csaba Szállítás: 3-7 munkanap ELŐSZÓ A kisebbségpolitika lehetőségei és problémái 1990 után Az első világháború után, a két világháború között, a győztes nagyhatalmak nemzetközi szerződésekben kívánták rendezni a kisebbségi kérdést - nem sok sikerrel. A második világháború után még... Határon Túli Magyarok Hivatala toplistája Új vásárló vagyok! új vásárlóval indíthatsz rendelést............ x